A kilencvenes-kétezres években élte csúcskorszakát két környékbeli város csapata, melyekkel nagy derbiket, emlékezetes csatákat vívott a Haladás. Ezen klubok csillaga néhány szezon után leáldozott, a megyei bajnokságig süllyedtek, maguk mögött kizárást, csődeljárást, letartóztatást hagyva…
2. rész: „Büntetésed megkapod végre, nem lesz több csapat tönkre téve”
Kétezernégyig a Pápa elleni mérkőzéseinknek nem volt különösebb jelentősége, egy volt a sok ellenfelünk közül. A város futballéletének története nagy vonalakban megegyezett a korábbi részekben bemutatott celldömölki, büki és soproni fociéval, azaz több évtizedes alsóbb osztálybeli lét után a kilencvenes évek közepén kezdődött meg a gyors felemelkedésük egy-egy helyi üzletember vagy az önkormányzat felkarolásával.
Pápán a Kinizsi nevet viselő helyi gárdával a harmincas évek elején még tétmérkőzéseket vívtunk, aztán a két klub ellentétes irányt vett: míg mi feljutottunk az élvonalba és a magyar labdarúgás meghatározó szereplőivé váltunk, addig a bakonyi egylet a megyei ligákba süllyedt. 1995-ben Mészáros Ferenc és a városi önkormányzat együttműködésével megalakult a Pápai ELC, mely öt év alatt a másodosztályig "menetelt".
A következő nagy fordulatot 2004 jelentette, amikor a semmiből lett élvonalbeli csapata a településnek. Köszönhették mindezt egy bizonyos Bíró Péternek...
Bíró Péter, a zálogházas
Az említett üzletember a kilencvenes években ügynökként végzett takarékszövetkezetek részére zálogtevékenységet, valamint a bennmaradt tételeket kereskedelmi egységeiben forgalmazta. Dolgozott a BÁV-nál is, majd 1998-ban megalapította saját cégét, a Kézizálog Zrt-t, miközben beszállt a tatabányai futballba. A bányászvárosból 2002 nyarán távozott, az akkor másodosztályú csapatnál több támogatást kért az önkormányzattól, amit nem kapott meg, ezért Szombathelyre tette át székhelyét. „Értsék meg, ez így tovább nem megy, egyedül nem vállalhatom ezt az üzleti befektetést, mert nem tudom garantálni, hogy a vállalkozás sikeres lesz – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak. – Kértem a várost, hogy lehetőségeihez mérten támogassa a klub működését, ellenkező esetben kénytelen leszek elhagyni Tatabányát. Szombathelyen korrekt körülményeket tudnának biztosítani számunkra, és ott, mivel a város mellett több támogató is segítene, nem kellene egymagamnak harcolnom a sikerekért. Tatabányán hat évig eredményesen tudtunk működni, de amennyiben az önkormányzat nem kíván együttműködni, elköltözünk, s én társulok a Haladással. Sajnálom, hiszen hat csodálatos esztendőt töltött a klub Tatabányán, tudom, mennyire hálásak voltak a szurkolók a sikerek idején, ezt sohasem felejtem el. A Tatabánya természetesen élhet az NB I B-s indulás lehetőségével, sőt, én személy szerint is segíteni kívánom a város labdarúgását azzal, hogy egy csapatnyi játékost egy évig ingyen kölcsönadok a tatabányai futballcsapatnak.
2003 nyári csapatkép
Szombathelyen két éven át tartott a Lombard-korszak. Ezalatt feljutottunk az NB1-be, majd a 2003/2004-es bajnokságban osztályozón kivívtuk a bennmaradást. Mindeközben a Rohonci úti pályát tulajdonló MÁV lecsökkentette a vasutascsapatoknak nyújtandó támogatást, és – Bíró szerint – az önkormányzat is csak ígérgetett, s kevesebbet fizetett. Közben akadt egy város, amely kedvezőbb feltételekkel várta az üzletembert, így 2004. július 20-án Bíró bejelentette, az indulási jogot és a csapatot Pápára viszi. Ott az önkormányzat évi 150 millió forintos támogatást ígért a nyugat.hu szerint, míg Bíró annyit mondott, hogy Pápa városa 55 millió forinttal volt hajlandó hozzájárulni a klub fenntartásához, Szombathely önkormányzata 80 millióval – de míg a pápaiak tényleg oda is adták a pénzt, a szombathelyiek csak ígérgettek.
Drukkerek és a kerékpárral érkező polgármester beszélgetnek. A Haladást összefogással sikerült megmenteni
A szurkolók még aznap demonstrációt szerveztek a Fő térre, melyen Király Gábor is megjelent. Az önkormányzatnak gyorsan kellett cselekednie, hiszen hamarosan indult a szezon. A város 4 millió forintért megvásárolta a Pápai ELC NB1/B-s indulási jogát, így a Haladás tovább tudott működni. Bíró még egy ideig gáncsoskodott, nem járult hozzá játékosok szerepeltetéséhez, miközben a várost szerződésszegéssel vádolta. Miközben több futballistával szemben tartozása állt fenn, Balassa Péterrel éveken át pereskedtek, a középhátvédünkkel szemben 4,7 milliós elmaradása volt!
On tour Pápa, 2006. További fotók itt (Vond)
A Lombard Pápa két idény után kiesett bajnokságból. 2006. szeptember 16-án találkoztunk velük először az NB2-ben, a Perutz Stadionban 1:0-ra nyertünk. Tavasszal 6500 néző előtt a Rohonci úton is hasonló eredményt értünk el ellenük. Egy évvel később a Haladás az élvonalba került, a Lombard maradt a másodosztályban. Így lett volna a pályán elért eredmények alapján 2009 tavaszán is, de akkor a bajnok Gyirmót nem kapott licencet, ezért a Pápa jutott fel. Tehát a Lombard rövid fennállása alatt egyszer sem a pályán harcolta ki az NB1-et!
2009 őszén jól kezdték az idényt a bakonyiak, a Haladás elleni mérkőzésük kezdete előtt mutogatták a stadionban a két csapat helyezése közötti különbséget. A harmadik gól után elcsendesedtek a tigrisek…
Videós összefoglaló a 2009 őszi meccsről
Emlékezetesen alakult a 2010. augusztusi meccsünk is, akkor húsz perc után vezetést szereztünk, majd jött a chilei bíró – az azóta hazaköltözött Álvaro García – aki három szombathelyi játékost is kiállított, valamint ajándék büntetőkkel segítette az ellenfelet. Az 5:1-es vereséget követően a Haladás Szurkolói Kör elnöke bement elszámolni a jegyekkel a pápai klubházba, ahol összetalálkozott a hazaiak kapusával, aki minősíthetetlen stílusban beszélt és megrugdosta a szombathelyi drukkert.
Balhé a klubházban, Szűcsöt a biztonságiak mellett Véber György nyugtatja
A Lombard Pápa nem tartozott az edzők kedvelt helyei közé. Jellemzően a kiesés elkerülése ellen küzdöttek, a pad szinte mindig inogott, s közben megesett, hogy a fizetések sem érkeztek pontosan. A Haladás jelenlegi trénere, Mátyus János 2014-ben néhány hétig irányította a Lombardot, majd maga jelentette be távozását. „Amikor kollégámmal, Balog Lászlóval elkezdtük a munkát Pápán, azzal szembesültünk, hogy az első edzésen hat vagy hét ember lézeng. Ez még nem rémisztett meg, sőt roppant boldog voltam, hogy a harmadik vonal után az első osztályban bizonyíthatok. Feltűrtük az ingujjunkat, nekiveselkedtünk a melónak, és egyszer csak azt vettük észre, hogy egyre-másra jönnek a játékosok hozzánk. Más kérdés, hogy az én tizenöt kiszemeltem közül egyedül Csilus Tamás került Pápára. Igaz, akik beestek, azokat is teszteltük, akadtak köztük olyanok, akik megütötték a kívánt szintet.” – nyilatkozta a pápai állapotokról.
Ez volt a klub utolsó élvonalbeli szezonja. 2015. április 7-én (ebben az időszakban nem csak a Kézizálog Zrt dőlt be, fontos előzménye volt az ügynek a Buda Cash és a győri futballt működtető Quaestor csődje) Bíró Péter jogi képviselője kíséretében megjelent a Nemzeti Nyomozó Irodában és önfeljelentést tett. A nyomozó hatóság a feljelentés alapján csalás miatt indított eljárást vele szemben. A nyomozó iroda még aznap este, több helyszínen házkutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre. Az akkor rendelkezésre álló adatok alapján a bűncselekménnyel okozott anyagi kár meghaladja a 4 milliárd forintot. 2015. májusában letartóztatták Bírót, néhány héttel később meccs közben kapcsolták le a világítást a 16. helyen záró gárda stadionjában.
Trombitaréz tömb, filctollas azonosítóval
A nyomozás során néhány hónappal később kiderült, hogy Bíró a fedezetül szolgáló aranytömböket a saját házában készítette trombitarézből és vélhetően az azonosító számokat is maga véste fel filctollal. 2017-ben részletes önvallomást tett, melyből kiderült, hogy a kár akár a 30 milliárd forintot is elérhette. 2019. szeptember 15-én a Fővárosi Törvényszék jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen nem éltek fellebbezéssel.
Pápán a futballklub újjászerveződött, jelenleg a harmadosztályban szerepelnek.
Végezetül néhány szép emlékű összefoglaló emlékezetes diadaljainkról: