„Haladás útja dicső múltból diadalmas jövőbe vezet” 

Az évszázados múltra visszatekintő Szombathelyi MÁV Haladás Vasutas Sportegyesület labdarúgó szakosztálya a magyar futball meghatározó szereplője. Nyolcvanöt évvel ezelőtt jutott fel először az élvonalba, többszörös kerületi és egyszeres országos amatőr bajnok. E vázlatos összeállítás az egyesület elmúlt évtizedeit tekinti át, csapatfotókkal színesítve.

A megalakulástól az első bajnoki mérkőzésig

1895. májusában jött létre a szombathelyi MÁV Műhely Alkalmazottainak Haladás Dal- és Önképző Egyesülete, melynek alapszabályát 1896. augusztus 3-án hagyta jóvá a belügyminiszter. E dokumentum szerint az egyesület célja a karének és a zene művelése, a táncos szellemnek hazafias irányban való fejlesztése, valamint a tagok értelmi színvonalának emelése volt.

Az egyesület sportosztálya (HSO, de ekkoriban leginkább MÁV Műhelyként említették) egyes források szerint 1905-ben alakult meg. Első hivatalosan publikált futballmérkőzését 1911 őszén játszotta a csapat, a Sport-Világ nevű lap szeptemberi számának beszámolója szerint „Szombathely. F. hó 24-én két mérkőzés folyt le a SzSE városligeti sporttelepén. Az első d. u. 2 órakor a MÁV „Haladás“ és a Mayer Gép- és Motorgyár SpC között volt. Unalmas, semmitmutató játék után 1 :1 arányban eldöntetlen (0:1).”

A város másik gárdáival (Szombathelyi SE, valamint az abból szerveződő Szombathelyi AK) ellentétben a Haladás nem csatlakozott a kerületi bajnokság küzdelmeihez. A háború idején a labdarúgó szövetség szüneteltette a ligákat, helyettük hadibajnokságot írt ki.

1919-ben újjászerveződött a Haladás Sportosztálya. Az egyesület saját sporttelepet szeretett volna létesíteni a Városliget és a tejház közötti réten, de a kérelmet a vármegye direktóriuma elutasította. Ugyanebben az évben 30 mérkőzést játszott a MÁV Haladás labdarúgócsapata, mérlege 17 győzelem, 7 döntetlen és 6 vereség, míg a gólarány 83 : 33.

A játékoskeretet Fürst Mihály, Gabrosek József, Janzsó Kálmán, Kertész István, Koszogovits Ferenc, Marth József, Magyar Lajos, Molnár Emil, Plechlis László, Rozman Gyula, Sass György, Schranz József, Surányi Nándor, Szijjártó Ferenc, Tolnai Géza és Tóth Lajos alkották.

1920-as évek: kerületi bajnoki címek

A háború, majd az azt követő zűrzavaros időszak után 1920 tavaszán rendeztek ismét kerületi bajnokságokat. Ekkoriban nem volt egységes országos bajnokság, hanem a fővárosi és a vidéki egyesületek külön kerületi ligákban indultak. A vidéki alosztályok győztesei között rájátszásban dőlt el az országos amatőr bajnoki cím sorsa.

A Haladás csapata a nyugati kerületi bajnokság szombathelyi alosztályában indult, első tétmérkőzését 1920. március 21-én vívta a Szombathelyi SE ellen a városligeti pályán (2 : 1 arányú vereség, 2500 néző előtt). Az egyfordulós bajnokságban a hatodik helyet szerezte meg a csapat. Barátságos mérkőzéseken szép eredményeket értek el, legyőzték a III. kerületi TTVE-t (1 : 0) és a Debreceni VSC-t (4 : 3) is, míg az UTE ellen 0 : 0-s döntetlent értek el.

1920 őszén indultak meg a tárgyalások az egyesület és a városvezetés között egy önálló sportpálya építéséről a Rohonci úti állatvásártéren. A felek 1921. február 1-jén írták alá a területre vonatkozó bérleti szerződést. A pályát augusztus 20-án szerették volna átadni, de a munkálatok elhúzódása miatt csak 1922 tavaszán vehették birtokba a klub sportolói és szurkolói.

A húszas évek derekára a MÁV Haladás a régió egyik legjobb csapatává vált. 1926-ban országos vasutasbajnokságot nyert, egy évvel később a kerületi bajnokságban diadalmaskodott. 1928-ban megvédte címét, a rájátszásban egészen az országos bajnoki döntőig menetelt, ahol szoros vereséget szenvedett a budapesti Testvériség SE-től. Ennek hatására a város másik csapata, az akkoriban fénykorát élő Sabaria FC több játékost elhozott a Haladásból, így a némiképp meggyengült vasutascsapat a következő idényben csak a harmadik helyet szerezte meg.

1930-as évek: először a Nemzeti Bajnokságban

A következő kerületi bajnoki címre 1933-ig kellett várni, ekkor a rájátszás elődöntőjében a fővárosi Törekvéstől kapott ki a Haladás, de már körvonalazódott egy olyan csapat, amely képes lehet az akkor már országos Nemzeti Bajnokságba jutásra.

Erre 1936-ban került sor, amikor a Haladás az országos amatőr bajnoki döntőben 5000 néző előtt 2:0-ra legyőzte a Szolnoki MÁV-ot. Első NB1-es évében nem vallott szégyent a Hali, a módosabb fővárosi és vidéki csapatok között azonban nem sikerült kivívni a bennmaradást.

A visszajutásra két évet kellett várni, 1939-ben ismét a legjobbak között szerepeltek a szombathelyi vasutasok.

1940-es évek: először a vidék legjobbjai

1940 tavaszán felújítási munkálatok zajlottak a Rohonci úton (pályafüvesítés, korszerűsítés), ezért a Haladás a Szombathelyi FC Hunyadi úti (ma már nem létező) pályáján fogadta ellenfeleit. Az ideiglenes otthon szerencsét hozott, a gárda meghosszabbította élvonalbeli tagságát.

A háború éveiben a Hali ingázott az NB1 és a másodosztály között. 1941-ben kiesett a csapat, 1942-ben visszajutott (kedvezőbb gólaránnyal!). 1943-ban ismét búcsúzni kényszerült, 1944-ben alig maradt le a bajnoki címről. A hazánkat elérő harci cselekmények miatt 1944 őszén a ligákat felfüggesztették.

1945-ben átszervezték a bajnokságokat, a Haladás sikeresen kivívta az élvonalbeli szereplés jogát, és egészen 1960-ig ott is maradt.

Az egyesület addigi legsikeresebb idénye az 1947/48-as volt, amikor a 7. helyen zártak a szombathelyi zöld-fehérek, mely a vidéki csapatok között a legmagasabbnak bizonyult. Ebben az időben adta első válogatott játékosát a Haladás, Szabó Imre személyében.

Az évtized végére az átnevezések a Halit sem kerülték el. 1948-tól Szombathelyi Vasutas Sportegyesület néven folytatta tovább, egy évvel később már Szombathelyi Lokomotívnak hívták a gárdát, melyet egészen 1955-ig viselt.

1950-es évek: folyamatosan a legjobbak között

Az ötvenes években a magyar élvonal a világ egyik legerősebb bajnoksága volt, a Haladás pedig megszakítás nélkül ott szerepelt anélkül, hogy a kor politikai vezetése jelentősen támogatta volna. A Rohonci úti pálya igazi bevehetetlen erődnek bizonyult, a világsztárokat felvonultató pesti gárdáknak nem volt egyszerű dolga a vasi vasutasok ellen.

1956-ban egy ideig Törekvés néven szerepelt a csapat, majd a forradalom után visszakapta a Haladás nevet.

1960-as évek: válogatott behívók

A hatvanas éveket a másodosztályban kezdte a Hali, a feljutásra 1962-ig kellett várni, de csak egy szezonra szólt az élvonalbeli tagság. 1965-ben csak a negyedik helyen zárt a Haladás az NB1/B-ben, de a bajnokság átalakítása, és a sikeresen megvívott osztályozó után ismét a legmagasabb osztályban szerepeltek Iszak Sándorék.

Az évtizedben sorra postázták a válogatott meghívókat Szombathelyre: 1960-ban Tóth Zoltán lépett pályára a nemzeti csapatban. Szarka Zoltán kapus 1968-ban olimpiai bajnoki címet nyert, 1969-ben Halmosi Zoltánt hívták meg a nagyválogatottba, aki második meccsén emlékezetes bombagólt szerzett.

1970-es évek: az első kupadöntő, megint a vidék legjobbjai

1973 tavaszán a Haladás búcsúzni kényszerült az NB1-ből, de egy évvel később már vissza is jutott, ezzel egy újabb sikerkorszak vette kezdetét. 1976-ban a bajnokságban 7. lett a csapat, míg a kupában a döntőig menetelt. Ott már 2:0-ra is vezetett az Újpesti Dózsa (a kor legjobb magyar csapata, BEK-elődöntős) ellen, de a fővárosi lilák végül fordítani tudtak.

A kupában elért második hely az újpestiek bajnoki címe miatt indulási jogot jelentett a Kupagyőztesek Európa Kupájában. A Haladás az első körben a máltai Valletta FC-vel találkozott, akiket 7 : 0-ra győzött le az időközben modernizált Rohonci úti Stadionban. A visszavágón 1 : 1-es döntetlen született, a következő körben az osztrák Sturm Graz már nagy falatnak bizonyult.

1977-ben a bajnokságban ötödik lett a Haladás, ezzel közel 30 év után a vidék legjobbjának bizonyult. A szombathelyi csapat kapitánya, az év játékosának is megválasztott Kereki Zoltán a magyar válogatott fontos pillére lett, részt vett az 1978-as világbajnokságon.

1980-as évek: nemzetközi kalandozások

Ebben az évtizedben szerepelt a legtöbb alkalommal különféle nemzetközi sorozatokban a Haladás. Az 1979-es kiesést követően 1981-ben jutott fel a gárda, amivel lehetőséget kapott a Mitropa Kupában való részvételre az NK Osijek, a TJ Vítkovice és az AC Milan társaságában. A Hali a milánóiak ellen oda-vissza tisztességesen helyt állt (egyesek szerint Hegedüs Péter a San Siróban 12-es osztályzatra védett!), míg az eszékieket le is győzte hazai pályán.

1983-ban az indiai Nehru Kupán vett részt a Hali (magyar olimpiai válogatott néven), melyet meg is nyert. A döntőben a kínaiakat győzték le a szombathelyiek, akik jellemzően 70-80 ezer szurkoló előtt játszották a meccseiket.

Öt évvel később, az 1987/88-as szezonban sokáig a dobogóra is esélyes volt a Haladás, végül a hetedik helyen zártak a vasiak, így az Intertotó Kupában indulhattak, ahol megverték a svájci Young Boys együttesét.

1990-es évek: ingázás

A kilencvenes évek első felében évente esett ki és jutott fel a Haladás. 1993-ban másodosztályúként a kupadöntőig meneteltek Kovács Sándorék, ahol csak büntetőkkel tudott diadalmaskodni a Ferencváros. Ekkoriban vált a csapat alapemberévé a későbbi válogatott rekorder kapus, Király Gábor.

1995 tavaszán emlékezetes menetelés után jutott vissza az NB1-be Fedor Sándor irányításával a Haladás. Ebben az évben a HVSE-ből kivált a labdarúgó szakosztály, mely HVFC néven működött tovább. 1997 és 1999 között a szállítmányozással foglalkozó Milos cég névszponzora lett a gárdának. Ez volt az első alkalom a csapat történetében, később az S.Oliver, a Lombard, a Sopron Bank és a Swietelsky cégek nevét viselte hosszabb-rövidebb ideig a Haladás.

2000-es évek: újjászületés

A kétezres évtized elején is évente osztályt váltott az egyre több légióst foglalkoztató Haladás. 2002-ben harmadik alkalommal jutott el kupadöntőig a brazilos Hali, de hosszabbításban alulmaradt az újpestiek ellen. 2004-ben osztályozón meghosszabbította élvonalbeli tagságát a szombathelyi gárda, de a tulajdonos Bíró Péter nyáron Pápára tette át székhelyét és vitte magával az indulási jogot is.

Egy ideig fennállt a reális veszélye, hogy a városban visszafejlődik a futballélet, de az önkormányzat és a HVSE együttműködésének köszönhetően sikerült a másodosztályban elindulni. Elsőre csak az átszervezés tartotta a másodosztályban a Haladást, de a későbbiekben egy hatodik helyet követően már bajnoki címet ünnepelhettek Szombathelyen. Ám az MLSz pontlevonása miatt a Siófok került fel, a Hali pedig Csertői Aurél vezetésével újabb NB2-es idénynek vághatott neki.

2007-ben megváltozott a tulajdonosi háttér, a városban akadémiát nyitó Illés Béla cége, valamint a helyi vállalkozókat tömörítő Haladás Marketing Kft is részesedést vásárolt a klubban.

2008-ban ismét megnyerte a bajnokságot a Haladás, immár valóban az NB1-be juthattak Guzmicsék. A visszatérés parádésra sikeredett, a gárda 2009-ben bronzérmet ünnepelhetett. Időközben a Rohonci úton kisebb korszerűsítéseket végeztek, székek kerültek a tribünre, és a többi lelátórész nagyobbik felére is.

A szombathelyi csapat kétszer is vendégül látta a londoni Arsenal együttesét, valamint az Európa Ligában legyőzte a kazah Jertisz Pavlodar gárdáját, míg az IF Elfsborggal 0:0-s döntetlent ért el, de mivel Svédországban 3:0-ra kikaptak a vasiak, így kiestek.

2010-es évek: középkor

A bronzévet követően a döntően továbbra is saját nevelésű fiatalokra, vasi kötődésű játékosokra építő a Haladás jellemzően az NB1 középmezőnyében zárt. Két alkalommal közel állt a dobogóhoz, 2014-ben hatodik, 2016-ban ötödik lett a Hali. Egyre többször érkezett válogatott meghívó a Perint partjára: az Angliából hazatérő Halmosi Péter és Király Gábor mellett Guzmics Richárd, Devecseri Szilárd, Nagy Gábor, Simon Ádám és Bosnjak Predrag is szerephez jutott szombathelyi játékosként a nemzeti tizenegyben.

2015 decemberében a klub elbúcsúzott régi otthonától, szűk kétéves soproni albérletet követően 2017 novemberében tért haza a minden szegletében megújult sportkomplexumba, ahol egymás után legyőzte az NK Osijeket, a Ferencvárost és a Videotont is.

A centenáriumi esztendőben, 2019-ben a csapat kiesett az élvonalból, sőt annak is fennállt a veszélye, hogy kizárják az NB2-ből.

2020-as évek:

2020-at az NB2 utolsó előtti helyén, a bennmaradást érő pozíciótól hat ponttal lemaradva kezdte a Haladás, de hátrányát rövid idő alatt ledolgozta. A bajnokság márciusi felfüggesztésekor már a veszélyzóna felett állt a csapat, így megmenekült a kieséstől.

A 2020/21-es bajnokságban jelenleg a 6. helyen áll a Szombathelyi Haladás.

Könyvajánlók

Az egyesület történelmével kapcsolatban az elmúlt évtizedekben tucatnyi kötet jelent meg, következzék ezekből néhány:

• Rejtő László: Kilenc klub krónikája (1969)
• Bodor Ferenc: 80 év zöld-fehérben (1999)
• Kövér István: A Haladás (2009)
• Krilov István · Unger Richárd: Bronzkor (2009)
• Krilov István · Unger Richárd: Középkor (2016)
• Bóbics László · Krilov István · Unger Richárd: A nyugat-dunántúli El Clásico (2019)

Források

A történet összeállítása során elsősorban a Kövér István-féle könyvet, a magyarfutball.hu  és az Arcanum adatbázisait használtam.

A külön fel nem tüntetett forrású csapatképek a Labdarúgás, Képes Sport, Vas Népe, Nemzeti Sport nevű lapokból (Arcanum adatbázis segítségével), a Foci Retro KZ facebook oldalról, a haladasfc.hu-ról, a haladas.hu-tól Vondtól és Molnár Andrástól származnak. Szívesen fogadok olyan képeket, melyek az összeállításban nem szerepelnek!

Összeállította:

Jakus Barnabás (2021. február)