Haladás Határok Nélkül II. rész 1938-1944

Facebook Tetszik

2020. június 03. - Jakus Barnabás

Száz évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, mely a kibontakozó magyar futballéletet – és így a Haladást is – jelentősen érintette. Ennek kapcsán háromrészes cikksorozat indul, melynek első része az 1919 és 1921 közötti, lezáratlan határkérdésekkel foglalkozik, majd a második világháború előtti és alatti területgyarapodások következnek, végül a Haladásban megforduló, határon túli származású labdarúgókkal zárul a széria.

I.: Az első bécsi döntés

1938. november 2-án a bécsi Felső-Belvedere Palotában hidették ki Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter közös döntését a szlovák-magyar határkérdéssel kapcsolatban. Az etnikai revízió következményeképp körülbelül 12 ezer négyzetkilométernyi (86%-ban magyarlakta) terület tartozott ismét a Magyar Királysághoz. Ismét magyar lett például Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva, Losonc és Fülek városa is. 1939. március 15. és 18. között a Magyar Királyi Honvédség visszafoglalta Kárpátalja teljes területét.

A Haladás az 1938-39-es idényben a Nemzeti Bajnokság B osztályában, annak nyugati csoportjában szerepelt, melyet meg is nyert. A visszatérő országrészek (Felvidék és Kárpátalja) két csapata az idény végén selejtezőt vívott az NBB-be jutásért, de az Ungvári AC és a Lévai TE is alulmaradt ellenfeleivel (Rákoskeresztúr, Pénzügy) szemben.

Az 1939/40-es bajnokság volt a Haladás történelmének II. élvonalbeli idénye, egyben az első, melyben kivívta a bennmaradást. A mezőnyben egy felvidéki klub szerepelt, a Kassai AC. Csapatunk 1939. október 8-án játszott Rákóczi szeretett városában. A mérkőzésre 1500 néző látogatott ki, csapatunkat Lyka Rezső vezetőedző az alábbi összeállításban küldte pályára: Baumann – Kálazi, Krasznai – Piller, Kiss J, Kovács L – Szabó I, Gazdag, Mórocz, Forgács II, Lovász. A hazaiak a 9. percben Pásztor révén megszerezték a vezetést, ám két perccel később Forgács II egyenlített. A 72. minutumban már nálunk volt az előny, Gazdag Gyula talált be. A találkozó sorsát Mórocz Tibor döntötte el, a 84. percben már 3:1-re vezetett a Haladás.

Halisták a Rohonci úton, 1940 (Fotó: Képes Sport)

A tavaszi visszavágón, 1940. március 24-én Mórocz duplájával 2:0-ra diadalmaskodtunk a Rohonci úton. A Kassa a bajnokság végén kiesett. 1952-ben a klub egyesült a Jednota csapatával, az így létrejövő VSS (szabad fordításban: kelet-szlovákiai mérnökök) Kassa a csehszlovák bajnokság meghatározó szereplőjévé vált, 1971-ben ezüstérmet nyertek. A kilencvenes évek végén már 1. FC Kassa néven kétszer is a dobogó legmagasabb fokán zártak, ám öt évvel később – miután olasz kézbe kerültek – kiestek az élvonalból. Napjainkban a másodosztályban szereplő FC Kassa magyar többségi tulajdonban van.

Az 1940/41. évi elsőosztályú bajnokságban a visszatérő országrészekből nem szerepelt csapat, a Haladás utolsóként zárt és kiesett.

II.: A második bécsi döntés, Délvidék visszatérése

1940. augusztus 30-án hirdették ki a második bécsi döntést, melynek keretében Észak-Erdély ismét a Magyar Királyság részévé vált. 1941. áprilisában Németország megtámadta Jugoszláviát, április 12-én kimondta annak feloszlatását. Mivel a katonai akcióban A Honvédség is részt vett, cserébe a Bácska, a Baranyai háromszög, a Muravidék és a Muraköz területével gyarapodott az ország.

A változásokhoz alkalmazkodott a labdarúgó szövetség is, a másodosztályt három csoportra osztották, melyek felvették egy, az adott országrészhez kötődő történelmi személy nevét. A Haladás a 14 tagú Zrínyi csoportba került, ahol öt délvidéki és egy felvidéki klub kapott helyet.

A szezont Szabadkán kezdtük, a városnak két csapata is szerepelt a bajnokságban. A Sport a környék legrégibb egyesülete, 1898 óta működött a futball szakosztályuk, a másik – a Haladáshoz hasonlóan – vasutas egylet volt. Mindkét klubot oda-vissza legyőztük (SE ellen 0:6 és 5:0, SzVAK ellen 3:7 és 1:0). 1945 után új csapat alakult, mely felvette Spartak, a helyi partizánmozgalom vezetőjének nevét. Napjainkban a szerb élvonalban szerepelnek, kétszeres jugoszláv kupadöntősök.

Szabadkától ötven kilométerre fekszik Zenta, a helyi csapatot oda-vissza megverte a Haladás (2:4 és 3:0). Az egyesület a világháborút követően FK Senta néven jellemzően alacsonyabb osztályokban szerepelt. Az idei bajnokságban a közeli – magyar tulajdonú – Bácska Topolya a stadionjának elkészültéig Zentán vívja hazai mérkőzéseit.

Szabadka és Újvidék között félúton található Újverbász városa. A helyi cukorgyár csapata 1928-ban jött létre. Ellenük mindkét mérkőzésünket a Rohonci úton vívtuk, először 4:2-re, másodjára 7:1-re nyertünk. Verbászon a háborút követően több egyesület is működött, 1969-ben az OFK és FK Kombinat egyesüléséből jött létre az FK Verbász, mely a hetvenes években a jugoszláv másodosztályba jutott három alkalommal. Manapság regionális ligában játszanak.

A bezdáni pálya tribünje 2015-ben (fotó: Hátsó füves)

A Duna partján fekvő Bezdánban 1920-ban alakult meg a Sportegyesület. A Haladást 1942. március 29-én fogadták, 5:2-re nyertünk. Szombathelyen is ötöt rúgtunk, gólt viszont nem kaptunk. A falu és futballcsapat sorsa tragikusan alakult: 1944. november 3-án jugoszláv partizánok a falu népét a sportpályára terelték, a férfiakat a határban tömegsírba lőtték, elsőként a futballcsapat tagjait. A mészárlásról és a bezdáni futball sorsáról részletesen a Hátsó füves oldalán lehet olvasni.

Ahogy a délvidéki eredményei is mutatják, a Haladás kiválóan szerepelt a bajnokságban, melyet végül – jobb gólaránynak köszönhetően, a Szombathelyi FC-t megelőzve – meg is nyertünk. Az Érsekújvári SE-Cikta egyike volt azon kevés csapatoknak, mely borsot tudott törni az orrunk alá: 1941. szeptember 21-én 2:0-ra legyőzték a Haladást. Szombathelyen visszavágtunk tavasszal, 7:0-ra vertük az újváriakat. Napjainkban a harmadik ligában szerepelnek.

III. Egy év az élvonalban

1942-ben visszatértünk az élvonalba, melyben akkor két erdélyi és egy délvidéki csapat szerepelt. Ősszel Szombathelyen fogadtuk a Nagyváradot (1:3-ra kikaptunk) és a Kolozsvárt (Ungvári góljával 1:0-ra nyertünk).

Újvidéken siralmas pályaállapot fogadta a csapatokat, legalábbis a Nemzeti Sport újságírója szerint

November 22-én Újvidékre látogattunk, az UAC otthonában Marth József vezetőedző a Baumann – Kalotai, Tölgyesi – Gazdag, Kovács III, Széphegyi – Szabó I, Szabados, Ungvári, Deszke, Lovász összeállításban küldte pályára a Haladást, mely Szabó duplájának és Ungvári találatának köszönhetően simán, 3:0-ra nyert. Hazai pályán 2:0-ra vertük a délvidékieket. Az UAC fennállása legnagyobb sikerét egy évvel később érte el (6. lett). A háborút követően megszűnt a klub, de a város nem maradt erős csapat nélkül: az FK Vojvodina kétszeres jugoszláv bajnok, most is Szerbia harmadik-negyedik legjobb csapatának számít.

1943. március 7-én Kolozsvárra utazott a Haladás. A két város között a távolság több mint hatszáz kilométer, így ez a párosítás jelenti a rekordot az NB1 történelmében. Az utat vélhetően vonattal tette meg a csapat (létezett ugyan belföldi repülőjárat is Kolozsvárra, de ebben az időben javában zajlott a háború, ott meg szükség volt a repülőkre és a pilótákra). Az 1943-as vasúti menetrend alapján Szombathelyről Budapestre a leggyorsabban Székesfehérváron keresztül lehetett eljutni, öt óra alatt (Győrön keresztül csak személyvonatok jártak). Budapestről Kolozsvárig még további nyolc órát kellett vonatkozni.

A sétatéri stadion a Kolozsvári Atlétikai Club 1933. március 12-i „training”-je előtt (fotó: Hátsó Füves)

A KAC visszavágott őszi vereségéért, 3:1 arányban megverte a Baumann – Kovács III, Tölgyesi – Gazdag, Kalotai, Széphegyi – Szabó I, Szabados, Tóth I, Mórocz összeállításban kiálló Haladást. Szépítő találatunkat Gazdag Gyula szerezte. A klub a háborút követően Kolozsvári Vasas néven folytatta, majd 1948-ban beleolvadt a Vasutas SC-be. A KVSC (CFR – a román államvasutak) az elmúlt tizenöt évben Erdély legerősebb csapatává vált, ötször nyert bajnoki címet, eljutott a Bajnokok Ligája csoportköréig is. Magyar szurkolótáboruk is van.

Egy hónappal később a 150 kilométerrel közelebbi Nagyváradon szerepelt a Haladás. A NAC a kor legerősebb vidéki csapata volt, 1943-ban ezüstérmet, egy évvel később bajnoki címet nyert. A Haladást hazai pályán 6:3-ra győzték le, góljainkat Jobbágy, Deszke és Mórocz szerezték. A háborút követően Progresul ICO néven a román bajnokságban is az élmezőnyhöz tartozott, 1949-ben bajnok lett, két évvel később bronzérmes lett. 1963-ban megszűnt, 2017-ben újjáalakult, jelenleg a negyedosztályban szerepel.

A NAC volt az első vidéki csapat, mely bajnoki címet nyert

Az idény végén a Haladás a kieső, 14. helyen zárta a bajnokságot, mindössze két ponttal lemaradva az Elektromos FC mögött. A következő évben az NB2 nyugati csoportjában szerepeltünk, itt csak egy felvidéki csapat volt, a már ismerős Érsekújvár. Velük idegenben 5:5-öt játszottunk, ha azt a meccset megnyerjük. feljutunk.

1944 tavaszára a háború elérte Magyarország területét is. Az 1944/45-ös szezonra az MLSz át akarta tervezni az alacsonyabb osztályú bajnokságokat. A Haladás a Nyugati B csoportba került volna, ahogyan az Érsekújvár és a Révkomárom is. Augusztus 5-én, a távolságok csökkentése érdekében a labdarúgó szövetség 16 Körzeti Bajnokságot írt ki. A Haladás október közepéig vezette az Északdunántúli körzetet, de az idény félbeszakadt. A mezőny tagja volt a muraszombati Mura SK is.

A második világháborút követően Magyarország elveszítette területi gyarapodásait. A Haladás az ötvenes években járt Délvidéken és Erdélyben is felkészülési tornákon, a csallóközi Dunaszerdahellyel az Intertotó kupában találkozott. Ezekről a meccsekről bővebben a Haladás International cikksorozatban lehet olvasni.

2019: Sepsiszentgyörgy - Haladás felkészülési mérkőzés Törökországban