Az elmúlt százegy évben százharminckilenc alkalommal vívott egymással bajnoki mérkőzést a Haladás és az ETO. A magasabb osztályban szereplő vidéki csapatok esetében ez a párosítás rendelkezik a legnagyobb múlttal, nem véletlenül nevezték már évtizedekkel ezelőtt is a nyugat-dunántúli örökrangadónak. Ezúttal három, számunkra kedves szombathelyi találkozót idézünk fel.

1. Az első NB-s sikerünk: 1938. szeptember 18.

A Nemzeti Bajnoki-rendszer bevezetésééig (1935/36) a két csapat a nyugati alszövetségen belül versengett egymással, a Haladás négy, a győriek két alkalommal nyerték meg a nyugati kerületi bajnokságot. Az NB1-be a Hali egy évvel korábban (1936) jutott fel, mint az ETO, de minkét csapat búcsúzni kényszerült egy idényt követően.

A nyugati kerületi liga helyett az újonnan megszervezett országos másodosztályban, akkori nevén NBB-ben találkozott egymással a két együttes 1938. szeptember 18-án.

„Már a 4. percben gólt ér el a Haladás. Forgács I. beadását Forgács II. Móroczhoz adja, ez a bal alsó sarokba talál. 1:0. A győriek két szöglettel válaszolnak. A 14. percben Forgács I. beadását Forgács II. fejjel küldi a hálóba, 2:0. A 25. percben Lányi megsérül és két percre kiáll. A 42. percben Kiss átemeli a labdát Gróf felett és a kiugró Mórocz Pécsi mellett gólt lő,  3:0.

Szünet után a 12. percben Mórocz és Gróf összecsap, a labda a szombathelyi középcsatárnál marad és ő 14 méterről a sarokba lő, 4:0. A Haladás most már könnyen játszik. A 28. percben Lovász a jobbsarokba talál,  5:0. A Haladás leáll. A 41. percben a Baumann által kiütött labdát Tóth III. nehéz szögből belövi, 5:1.” – írta a meccsről a Nemzeti Sport.

A kor másik nagy sportlapja, a Sporthírlap arról számolt be, hogy a szombathelyi szurkolók a nagyarányú győzelem ellenére nem voltak elégedettek a látottakkal: „Még jó, hogy nem, a Tokod volt az ellenfelünk, mert akkor baj történt volna! De még akkor is, ha megy a győrieknek a góllövés! Ha Kovács nálunk játszana, — mondották a szombathelyiek —  biztosra mennénk a bajnokságban!”

A bajnokságról álmodó „vérmesebb” szurkolókat a Haladás vezetősége fékezni igyekszik: — Csak lassan azzal a bajnoksággal! Egyelőre csak nyerjük meg — a legközelebbi mérkőzést! A vezetőségnek nagy örömet okozott vasárnap — a közönség! Kétezerkétszáz nézője volt a meccs­nek! Pedig az SzSE [Szombathelyi SE, a város egy másik sportegyesülete] tombolát rende­zett, a tombola pedig igen vonzó dolog Szombathelyen. De a futball most legyőzte a tombolát. Kőműves János, a Haladás elnöke hálás is: — Mindent elkövetünk, hogy megszolgáljuk közönségünk érdeklődését. Annyit máris megígérek, ha még egyszer bekerülünk az NBI-be, egy­hamar nem fogunk kiesni! Most már csak be kell kerülni...

Jegyzőkönyv, legjobbak:

2. Öt gól a Mágus későbbi bajnokcsapatának: 1981. szeptember 5.

Negyven évvel ezelőtt az újonc Haladás fogadta a Verebes József által trenírozott győri Rába együttesét. Mindkét csapat jó előjellel várta a mérkőzést, a Hali az előző fordulóban idegenben verte a Videotont, míg az ETO a tabella élén állt. A mérkőzés előtt Török Péter, a Haladás akkor edzője mindenkit óva intett az elbizakodottságtól, szerinte mindenkinek a reális talajon kell maradnia.

Tizenkétezer néző látogatott ki az összecsapásra, és láthatta azt, hogy a vendégek kezdtek jobban, majd a tizedik perctől fokozatosan vette át az irányítást a Haladás. „A 24. percben a kiugró Nagyot szögletre szerelték. Jobbról Hegyi íveltebe a labdát, s a remekül felugró Szabó F. 4 m-ről a léc alá fejelt, 1-0! Hamar jött az egyenlítés. A 26. percben Hannich a Haladás térfelének közepé­ről a középen kiugró Hajszán elé adott. A szélsőt Horváth nem tudta szerelni, így Haj­szán a kimozduló Hegedüs mellett 8 m-ről nyugodtan guríthatott a hálóba, 1-1. A 33. percben Horváth a jobb oldalon futott el, be­adása felpattant a védőkön, s mielőtt a labda földet ért volna, Garics 10 m-ről fejmagasságban a kapu jobboldalába fejelte, 2-1!
Három percre rá újabb gólt szereztek a hazaiak. Garics a bal szélen robogott el, át­ívelt a másik oldalra. Szabó visszafejelte a labdát, s He­gyi 4 m-ről a bal sarokba kotorta.

Az 53. percben Preszeller a bal ol­dalon futott el, jól emelt kö­zépre, Nagy lekezelte, s a 11-es pontról a kimozduló Hornyák fölött a kapu baloldalába emelte a labdát, 4-1! A 82. percben Szabó F. a bal oldalon húzott el. s 14 m-ről a kimozduló Hornyákot megelőzve a bal sarokba gurított, 5-1!” Írta mindezt tudósításában a Népsport.

A látottakkal nagyon elégedettek voltak a hazai szurkolók és Török Péter is. Mesterünk szerint „A fiúk gondoskodtak róla, hogy ne csak a szerda este, hanem a szombat délután is csodálatos legyen.” Verebes József röviden kommentálta a találkozót: „Kilenc emberrel nem lehet mérkőzést nyerni...”

Jegyzőkönyv és a Népsport osztályzatai:

3. Visszatérés győzelemmel: 2008. július 26.

Négyévnyi másodosztályú „száműzetést” követően a 2008/09-es szezonban lett ismét tagja az NB1-es mezőnynek a Haladás. Az első bajnoki mérkőzésünket a korábbi idény bronzérmesével, az Egervári Sándor vezette Győri ETO-val vívtuk a némi ráncfelvarráson átesett (ekkor székezték le a tribünt) Rohonci úti pályánkon. Mi is jó előjelekkel vártuk a nyitómeccset, hiszen néhány nappal korábban az angol Arsenal együttesével játszottunk 1 – 1-es döntetlent.

A Haladasfc.hu így foglalta össze a mérkőzést: „A Szombathelyi Haladás kissé megilletődötten kezdte a találkozót. Sok apró bosszantó hiba, kapkodás és eladott labdák tömkelege jellemezte a játékot. Elsősorban a jobb oldalunkon rohamoztak a vendégek. A "neonsárga vircsaftnak" aztán gyorsan végett vetett a Haladás. Megszervezte a védekezését és elsősorban Molnár Balázs labdaszerzéseinek köszönhetően egyre többet birtokolta labdát. Sorra rúgtuk a szögleteket és vezettünk formásabbnál formásabb akciókat. Aztán egy szabadrúgást követően Tóth Péter a vezetést is megszerezte. Az első játékrész hajrájában pedig Kuttor már kettőre növelte az előnyt.

A szünetben még a sör is jobban esett. Ráadásul szerencséje is volt annak, aki kicsit mulatozott a tizenöt perc alatt, mert jó eséllyel lemaradt a vendégek szépítő góljáról. A Győr mindent elkövetett, hogy egyenlítsen. Hiába. Még akkor sem tudtak betalálni, amikor az utolsó tíz percre már szemmel láthatóan elkészült erejével a Haladás. Sokszor a szerencse is óvta a Haladás kapuját.”

Ezen a meccsen vertük meg utoljára bajnoki a győrieket. Remélhetőleg most vasárnap véget ér ez a tizenhárom évnyi rossz sorozat.

Jegyzőkönyv és haladasfc.hu osztályzatai:

Szombathelyi Haladás – Győri ETO 2-1 (2-0)
Rohonci út, 6000 néző.

Gólszerzők: Tóth P., Kuttor, ill. Bicak.

Szombathelyi Haladás: Rózsa 6 – Schimmer 6 (Csontos, a 82. percben), Guzmics 7, Kuttor 7, Tóth P. 7 – Kaj - (Rajos 7, a 24. percben), Molnár 6, Vörös 6 – Oross 6, Kenesei 6, Sipos 6 (Andorka, a 80. percben).

Győri ETO: Stevanovic 5 – Bank 5, Stark 6 (Kovács I. Zoltán 6, a 33. percben), Supic 6, Völgyi 5 – Koltai 7, Jäkl 6, Józsi 6, Bicak 6 (Brnovic, a 75. percben) – Pákolicz 5 (Kovács II. Z., a 62. percben), Bajzát 6.

Felhasznált irodalom:

• magyarfutball.hu
• arcanum: Nemzeti Sport, Sporthírlap, Népsport
• haladasfc.hu