Új sorozatunkban igyekezünk bemutatni a Haladás olyan jobbára már visszavonult labdarúgóit, akik nagyon sokat tettek a szombathelyi csapatért, klubért, egyszóval akik megérdemelnék, hogy az új stadion 1-1 szektora a nevüket viselje. Ezúttal egy kiváló csatárt, idősebb Iszak Sándort mutatjuk be.

1944. október 11.-én született. Labdarúgó pályafutását 10 évesen kezdte a Haladás csapatában. Az ifjúsági és az utánpótlásválogatottakba rendre meghívták. 18 évesen, 1962-ben mutatkozott be a felnőtt csapatban. 1966-ban súlyosan megsérült, emiatt labdarúgói pályafutása nem teljesedhetett ki. Játékát a magas intelligencia, jó fejelési technika és gólérzékenység jellemezte. 1972-ben, 28 évesen vonult vissza. Ezalatt 166 NB1-es meccsen 51-szer volt eredményes. Közben csapata többször is megfordult a másodosztályban, ezeken a mérkőzéseken is sokszor lőtt gólt. Összesen több mint 300 felnőtt találkozón játszott, mindet a Haladás színeiben. Több alkalommal is meghívták a B válogatottba.

Edzőként a Hali ificsapatával elsőként nyert országos bajnokságot, számtalan tehetséges, későbbi nb1-es és válogatott futballistát fedezett fel. Munkáját 2014-ben Vas Megye Közgyűlése Elnökének Emlékplakettjével ismerték el. Fia, ifjabb Iszak Sándor szintén eredményes labdarúgóedző.

Forrás: haladas.hu

Cikksorozatunk korábbi részei:

1. id. Halmosi Zoltán

2. Hegedüs Péter