Nagy érdeklődés övezi mostanság a Haladást a média részéről. A vaol.hu hasábjain a klubhonlap főszerkesztője balhézós drukkerekről ír, míg a nyugat.hu-n R./R. arra keresi a választ, miért szar a helyzet. Én meg arra gondoltam, érdemes végignézni, miken ment át a Hali, mióta Illésék kezében van a gyeplő.

Három és fél évvel ezelőtt, 2015 áprilisában nagy változások zajlottak a Haladásnál. Miközben az olasz légiósokkal teletűzdelt, Szentes Lázár vezette csapat történelmi pofonokba szaladt bele (0:7 a Videoton, 0:3 a Ferencváros ellen) és tűnt egyre távolibbnak a bennmaradás, addig a futballklub tulajdonosi háttere hosszú tárgyalássorozat után átalakult. Átvette az irányítást a Halmai Gábor (bár ő inkább az akadémiával foglalkozik jórészt) és Illés Béla nevével fémjelzett Halmill Kft.

I. Minden kezdet nehéz (2015. április – május)

Illésék első jelentős akciója Szentes Lázár leváltása volt. Ezzel a lépéssel egyébként egyetértettek a szurkolók, az utóddal már kevésbé. Hiába cikkeztek a sportportálok Mészöly Gézáról, Kis Károlyról, Pintér Attiláról vagy Véber Györgyről, végül házon belüli megoldás született, az akadémián tevékenykedő Kuttor Attila ült le a kispadra. A félig megszűnt Lombard Pápa tíz perc elteltével már 2:0-ra vezetett, míg az anyagi problémákkal küszködő, Artner Tamás vezette Dunaújváros 1:4-re nyert a Rohonci úton. A meccset követően egyébként három játékost kitettek a keretből (Rózsa, Iszlai, Halmosi), mert megölelték a vendégek edzőjét. Az egykori szombathelyi tréner nevét a publikum is skandálta a találkozó végén, válaszul valaki felhangosította a zenét… A klubvezetés döntött, megköszönték Kuttornak az eddigieket, és felkérték Mészöly Gézát, hogy tartsa benn valahogy ezt a mentálisan széthullott brigádot. Maradt erre négy meccse.

Már a Győr elleni vereség alkalmával látni lehetett bíztató jeleket, hogy tud ez a csapat harcolni. A két hazai bajnokin megszerzett hat pont végül elégségesnek bizonyult az NB1-es tagság meghosszabbításához.

2. Másfél boldog év (2015. június – 2016. december)

A klubvezetés tisztában volt azzal, hogy a keretet meg kell erősíteni, ha nem akarnak ilyen „élményeket” ismételten átélni. Ráadásul átalakult a bajnokság is, a résztvevők létszáma tizenkettőre csökkent. Illésék kidolgoztak egy hároméves koncepciót, aminek a vége nemzetközi kupaszereplés kivívása lett volna. Sajnos ezt a tervet a szurkolók nem ismerhették meg részletesen, pedig bizonyosan tanulságos olvasmány lenne. Mészöly Gézát például ez győzte meg arról, hogy folytassa (vagy inkább vágjon bele) a munkáját.

A vérátömlesztésre a forrást a névszponzor Swietelsky, illetve az MLSz adta, ugyanis a légiósokra és a fiatalokra vonatkozó ajánlások betartása esetén igen magas honoráriumot kaptak a klubok meccsenként. Ráadásul kezdett körvonalazódni, hogy Szombathelyen valóban új stadion fog épülni, a Rohonci út is a 21. századba lép. Ez is plusz vonzerőt jelentett.

Július végére a védelmet sikerült rendbe rakni. Király Gábor, Bosnjak Predrag valamint Stef Wils nemcsak a játéktudásukkal segítették a csapatot, hanem a személyiségükkel is. Lelkiismeretes munkavégzésükkel, hozzáállásukkal példaképként szolgáltak a fiatalok előtt.

A középpályán és a támadósorban már akadtak olyan posztok, amikre nem sikerült a kiszemelteket megszerezni. Ante Batarelo, Gosztonyi András, Ugrai Roland vagy Popin sem tudott hosszabb ideig megragadni a kezdőben.

2015 őszén minden előzetes várakozást felülmúlóan szerepelt a Haladás. Köszönhetően főleg a stabil és jól működő védekezésének, a góllövés nehezebben ment. Németh Máriót érdemes azért kiemelni, találatai sok pontot hoztak a csapatnak.

Fél év után látszott tehát, hogy ebben az NB1-ben a dobogó egyáltalán nem elérhetetlen, a Ferencvárost és (az akkoriban még épp gyengélkedő) Videotont leszámítva nincs sok különbség a klubok között. Attól függ, mennyire mély a keret, a sérülések, illetve eltiltások miatt kieső alapembereket hogyan lehet helyettesíteni.

Télen három új játékos érkezett. A fiatal Gyürki Gergő, a támadósorba Williams, míg a középpályára Kovács Lóránt. Sűrű tavasz várt a csapatra, ráadásul sorra dőltek ki a kulcsemberek, és közben megkezdődtek a munkálatok a Rohonci úton, így ideiglenesen Sopron lett a hazai mérkőzések helyszíne.

Apropó Sopron. Sajnos kevés alkalommal jutottam el ekkoriban a hazai meccseinkre, de a saját tapasztalat és a szurkolói vélemények szerint ezt a „kiküldetést” a lehetőségeihez mérten tisztességesen megszervezte a klubvezetés. Ingyenes vonatot és buszt biztosítottak, egyedül ez a sörrendelet (nem lehetett egy időben italt felvinni a lelátóra) váltott ki némi ellenszenvet, jogosan.

Április végén így is volt esély arra, hogy a csapat fellépjen a dobogóra. Sajnos az i-re nem sikerült feltenni a pontot, de így is remek eredményt ért el a Haladás. Nagy várakozással tekintettünk az új szezonra, hátha sikerül még előrébb lépni. Úgy nézett ki tehát, hogy ez a tehetséges fiatalokból, minőségi légiósokból és rutinos klubikonokból álló kezdő alkalmas lehet magasabb célok elérésére, már csak tovább kellene mélyíteni.

2016 nyarán az új igazolások már (Polgárt és Hidvégit leszámítva) a középpályára és a támadósorba érkeztek. A legtöbbet a külföldiektől vártunk: a holland Ars és Overgoor említésre méltó nemzetközi tapasztalattal rendelkeztek, míg Ezequel Calventét a fél NB1 elől sikerült elhappolni. Ennek a szöges ellentétét kaptuk tőlük. A két Sjoerd már augusztusra kikopott a kezdőből, a spanyol játékos ősszel egy percet sem töltött a pályán, megsérült a rajt előtt.

Gyengén kezdtünk, de augusztusra összeállt a csapat. A drága légiósokat simán kiszorították a saját nevelésű, NB2-ből visszatérő fiatalok: Rácz és Hegedűs. A támadósorban Williams és Gaál villogott. A gólszerzéssel sem volt gond, az említett hónapban négy győzelmet arattunk, kilenc találatot ünnepelhettünk.

A Ferencváros elleni októberi győzelem jelentette a csúcsot. Az elmúlt évek legintenzívebb húsz percét produkálta a Haladás, három kapufával, Dibusz bravúrokkal. (Manapság egy hónapra jut ennyi kapura lövés…). A második helyen állt a Hali ekkor. És úgy nézett ki, hogy nem kell nekünk ellenfelet választani a stadionavatóra, majd az UEFA sorsol nekünk.

Ám a folytatásban a keretben és a háttérben is megjelentek a gondok. Sérüléshullám miatt decemberre elfogyott szinte a csapat, ezzel párhuzamosan a győzelmek is elmaradoztak, nagyon fájó az érdi kupabúcsú. A főszponzor Swietelskynél lecserélték a teljes vezérkart, illetve a támogatási szerződéseket is módosították.

3. Baljós árnyak (2017. tavasza)

Jól jött ez a kapott pénz. Mondta Mészöly Géza, miután a klub értékesítette a két legpiacképesebb labdarúgóját: Hegedűs János Felcsútra, Gaál Bálint a Vasashoz igazolt. Az érkező oldalon Mészáros Karol mellett Gajdos Zsolt, Devecseri Szilárd és Jancsó András öltött (újra) Haladás mezt.

Még ez a meggyengült keret is a negyedik helyen állt április közepén. Itt főleg Williamset érdemes kiemelni, illetve Jancsó Andrást, aki az (kapust leszámítva) összes poszton megállta a helyét. Májusban, a biztos bennmaradás tudatában (és megint sérülések miatt) nem jöttek az eredmények, négy meccsből hármon kikaptunk, ráadásul a játék is hagyott maga mögött kívánnivalót. Látszott, hogyha a nyáron nem érkezik néhány minőségi igazolás, itt még bajok is lehetnek.

4. Valahogy maradjunk benn (2017. nyara - ?)

Tavaly nyáron az alapemberek közül Iszlai Bence távozott egyedül, de ha idevesszük Hegedűst és Gaált, akkor kijelenthető, hogy három kulcsembert kellett volna pótolni.

Alacsonyabb osztályból érkező, és/vagy lejárt szerződésű labdarúgók kerültek a csapathoz, a vezetőség velük, illetve a fiatalokkal kívánta orvosolni az említett problémát. Az eredménysor ismert. A Felcsúttól elszenvedett 1:5-ös vereség után Mészöly Gézát menesztették, de a koncepción nem változtattak, sőt. Házon belüli megoldás mellett döntöttek (pedig ez ugye Kuttornál sem vált be), és az akadémia vezetői székéből érkező Pacsi Bálinttal maradt az erőteljes fiatalítás.

De hiba lenne mindent az ifik nyakába varrni. Ahogy az akkori szerkesztői jegyzetben leírtam, nem ők az elsőszámú felelősök. Ügyes, tehetséges labdarúgókról van szó, kívánom, hogy vigyék sokra. Irreális azonban tőlük elvárni, hogy a hátukon vigyenek egy teljes csapatot. Ne az életkor, hanem az edzésmunka és a mutatott teljesítmény alapján álljon össze a kezdő!

Egyértelműen a vezetőségé volt itt a felelősség, az elmaradt erősítések (abban az esetben, ha a klub anyagi lehetőségeit figyelembevéve jobban ki lehetett volna vitelezni) és a hibás koncepció (túltolt fiatalítás az MLSz juttatások reményében) miatt. Pacsival az eredmények nem javultak, sőt a játékunk még kilátástalanabbá vált.

Novemberig húzta a kispadon. A távozására a stadionavató napján került sor, mely ráadásul a születésnapja is volt. Erre azért illett volna odafigyelni, elvégre egy olyan emberről van szó, aki gyermekkora óta Hali-szurkoló.

Az új edzőnek Egervári Sándort (nemet mondott), majd Supka Attilát akarta a vezetőség, de ő nem tudott eljönni Szegedről. Így került Szombathelyre a felvidéki Hipp Michal. A tapasztalt szakember egyből átlátta, mi az oka a gyenge szereplésnek: hiányzik a középső korosztály, szélsőséges a keret. A csapatból kihozta a legtöbbet, ugyan a Balmazújvárostól kikaptunk még, de megvertük a három legértékesebb kerettel rendelkező NB1-es csapatot: a Fradit, a Felcsútot és a Vidit. Ebben az új aréna is szerepet játszott azért, de szerintem nem sok szurkoló gondolta volna, hogy Hipp és a csapat ilyen rövid idő alatt és ilyen ellenfelekkel szemben vissza tudja hozni a reményt.

A téli szünetben Hipp három játékossal szerette volna bővíteni a keretet, minden posztra hozott volna 1-1 új arcot. Ez részben sikerült csak, Mészáros Karol kivásárlása mellett B-opciós megoldásként került Szombathelyre Kolcák és a hamar megsérülő Rabusic.

A tavaszunk rapszodikus volt, elsősorban a keret hiányosságai miatt. A májusi meccseken világosan látszott, hogy kell a minőség a csapatba, mert különben megint hasonló szezon vár ránk.

Ám a nyáron ezt az indokolt és várt vérátömlesztést nem sikerült kivitelezni. Sőt, meg merem kockáztatni, tovább gyengültünk. Wils és Williams a legértékesebb veszteség, a játékuk mellett a személyiségük, öltözőbéli szerepük miatt is. Úgy küzdöttek a Haliért, mintha a Rohonci úton nőttek volna fel. Kiss Tamást Hipp feje felett adták el az edző beszámolója szerint.

Az érkezőkkel kapcsolatban a felvidéki mester leadott egy ötös listát, hogy kiket látna szívesen a csapatnál. Ebből csak Priskint és nagy unszolásra Gaált sikerült megszerezni. A többiek ingyen vagy kölcsönbe jöttek, az NB2-be kiesett csapatoktól.

Megint egy lyukas kerettel mentünk neki a bajnokságnak, amit az eltiltások és a sérülések tovább súlyosbítottak. Szinte soha nem tudtunk egy olyan kezdővel kiállni, amikor mindenki a maga saját posztján játszhat. Halmosinak és Bosnjaknak nincs igazán alternatívája, és a sort tovább lehetne folytatni… A vezetőség az edzőváltással próbálta megoldani ezt a helyzetet. Horváth Ferencre talán eddigi pályafutása legnehezebb feladata vár.

Summa-summarum: az Illés-korszakot illetően az első másfél évvel kapcsolatban nincs sok kivetnivalóm, egyedül a 2016-os nyári igazolásoknál lehetett volna egy kicsit jobban odafigyelni a drága légiósokra. Úgy nézett ki, hogy tartható az a cél, hogy mire elkészül az új sportkomplexum, ott legyünk a dobogón.

Az elmúlt egy év azonban már nem ilyen pozitív. Sajnos nem látok semmi tudatosságot a klubnál. Félévente edzőt váltva küzdünk a bennmaradásért, nemigazán sikerül megerősíteni a keretet, az akadémiáról kikerülő tehetségek elsőszámú felvásárlója pedig a Felcsút. A legutóbbi, szurkolókkal kapcsolatos akciókat (kikapcsolt televízió a büféknél, feszültségkeltő cikk, stb…) pedig elítélem, semmi szükség rá.

Jövőre lesz 100 éves ez a klub. Méltóbb évfordulót érdemelnénk. Mindörökké Haladás!

(f.: haladas.hu, nemzetisport.hu)

Csütörtök délutántól új vezetőedző irányítja a Haladást, Horváth Ferenc személyében. A tréner 2019 nyaráig szóló megállapodást kötött a klubbal, egyértelmű cél és követelmény a bennmaradás. Nézzük, hogyan alakult az eddigi karrierje!

Horváth 1973. május 6-án született Budapesten. Labdarúgó pályafutását a Honvéd ificsapatánál kezdte, innen került 1991-ben a Videotonhoz. Székesfehérváron (első körben) öt évet töltött. A leggyakrabban csatárposzton játszó futballista 138 mérkőzésen kapott lehetőséget, ezeken összesen 54 gólt szerzett. 1996 nyarán, már válogatott játékosként visszatért a fővárosba, a Ferencváros igazolta le. A Fradi színeiben az UEFA-kupában is betalált, és a bajnokságban is számítottak rá. Két év alatt 62 meccsen 27 találatig jutott.

1998-ban légiósnak állt, méghozzá a belga KRC Genk kötelékében. Jól sült el a váltás, bajnoki címet ünnepelhettek egy évvel később, 2000-ben pedig megnyerték a kupát. A csatárra a Jugoszlávia elleni történelmi vereséget (1:7 és 0:5) követően újjáépülő magyar válogatottnál is számított Bicskei Bertalan szövetségi kapitány. Az első meggypiros mezben szerzett gólját az osztrákoknak lőtte a Bécsben 2:3-ra megnyert mérkőzésen. 2000 őszét a német I. osztályú Cottbusnál töltötte, ahol több magyar csapattársa is akadt, például Mátyus János, vagy Sebők Vilmos személyében. Szeptemberben az olaszok elleni EB-selejtezőn duplázni tudott. Utolsó válogatott meccsét 2001-ben játszotta, összesen 32 alkalommal kapott lehetőséget, 11 találatig jutott.

Innentől kezdve szinte évente új csapatnál kezdte a szezont. Megfordult Izraelben a Maccabi Tel-Avivnál, majd egy évre hazatért Újpestre. Spanyolországban az UD Almeria játékosa volt, míg a portugál Estorillal feljutott az élvonalba. 2004-ben ismét a Videotonhoz került, melyet rövid skót kitérő követett. 2005-ben a Diósgyőr szerződtette, a borsodiaknál 13 meccsen 8 gólt rúgott. 2006-ban harmadjára is leigazolta a Vidi, majd Pakson és Pápán is eltöltött egy kis időt. Alacsonyabb osztályú osztrák csapatoknál vezetett le.

Edzői pályafutása is hasonlóképpen változatosan alakult. Szintén a fővárosból indult, a Fradinál az egyik utánpótlás-csapatot dirigálta, majd 2011-ben a másodosztályú Szigetszentmiklós kispadjára ült le. Nem egészen egy évig irányította őket, 27 mérkőzésből 12-t nyertek meg, 5 döntetlen mellett 10-szer vesztesen hagyták el a pályát.

Első élvonalbeli csapata a Kecskemét volt. A KTE-nél jól rajtoltak, stabil középcsapatot csinált az előzetesen leírt, kiesésre ítélt alföldi lila-fehérekből. Mérlege: 22 meccs, 11 győzelem, 6 döntetlen, 5 vereség. Ellenünk 2012 októberében győzni tudtak, sokáig vezettünk Nagy Dániel góljával, ám a második félidő hajráját megnyomta a Kecskemét, és fordítani tudtak. Tavasszal Andorka Péter találatával nálunk volt az előny a 80. percben, de hiába kerültünk emberelőnybe Rajczi kiállítását követően, mégis egalizálni tudtak a vendég lilamezesek.

2013-ban Paksra került, ahol néhány évvel korábban már játékosként megfordult. A start itt is remekül sikeredett, Simon Attila hat gólt rúgott az első három fordulót követően, a csapat pedig 100%-os volt. A villámrajtot követően fokozatosan romlott a teljesítményük, nyeretlenségi sorozatuk 10 meccsesre hízott. November elején fogadták Pakson a Halit, Halmosi Péter góljával a mieink ünnepelhettek győzelmet. Mérlege az Atomvárosban: 18 meccs, 4 győzelem, 5 döntetlen, 9 vereség.

2013 decemberében Pintér Attilát kinevezték a válogatott élére. Az addig Győrben dolgozó tréner utódja Horváth Ferenc lett. Az ETO-nál a kezdés sikerült pocsékul, a Pécstől elszenvedett 2:5-ös hazai vereséget követően azonban megindult felfelé a csapat. Olyannyira, hogy végül csak kevesebb rúgott góllal maradtak le a bajnoki címről. Az ősz már nem alakult ilyen szépre, október 26-án menesztették. Mérlege: 31 találkozóból 16 győzelem, 6 döntetlen, 9 vereség.

Horváth nem maradt sokáig állás nélkül, visszatért Szigetszentmiklósra. Majd’ egy évvel később a Videoton kispadjára ült le, mely igen gyengén muzsikált addig a bajnokságban. A vezetőség egy feltételt szabott: nyerjenek kupát, vagy bajnokságot, különben nyártól ismét külföldi edzőt neveznek ki. Horváth igyekezett mindent megtenni, de hiába hozta fel a bajnokságban a második helyre a csapatot, mivel a Magyar Kupában nem diadalmaskodtak, májustól kereshetett magának új munkahelyet. A Vidinél a legjobb a mérlege: 27 mérkőzésen irányította a fehérváriakat, 16 diadalt arattak, 5 döntetlen és 6 vereség mellett. A Hali 2015 októberében megverte Gaál góljával a Videotont, tavasszal azonban kikaptunk Felcsúton 2:1-re.

Már 2016 júliusában új állást kapott, Diósgyőrben is ismerős közegben dolgozhatott, hiszen játékosként megfordult a DVTK-nál. A szezon első meccsén idegenben verték a Videotont, majd otthon az Újpestet. A lendület azonban megtört, 3:0-ra kikaptak a Kispesttől, míg mi 3:1-re intéztük el a Diósgyőrt. A lejtmenetet csak rövid szakaszokra sikerült megállítani, a Videotont és minket is megvertek október-novemberben, de más győzelmet nemigen arattak, és a mutatott játék is hagyott maga mögött némi kívánnivalót. Télen megerősítették a Diósgyőri VTK keretét, de így sem javult a gárda teljesítménye, március elején menesztették. 26 meccsen 11 győzelem, 3 döntetlen és 12 vereség jutott neki Borsodban.

2017 nyarán ismét az NB1-ben lett edző. A Balmazújvárost feljuttató Feczkó Tamás ugyanis az MTK-hoz került, a hajdúsági kispadot így Horváth kapta meg. Az előzetesen leírt Balmazból őszre masszív csapatot gyúrt, mely hiába játszott jó futballt, a szerencsével hadilábon álltak. Augusztusban 3:1-re kikaptak a Halitól, novemberben viszont fordításos győzelmet arattak ellenünk. Az volt egyébként Hipp Michal első meccse a Hali-kispadján… Tavasszal végig harcolt a bennmaradásért a Balmaz. Az utolsó fordulóban drámai körülmények között estek ki, kevesebb győzelmük miatt. Horváth érzelmes interjúban fakadt ki a lefújást követően. 33 mérkőzésen 8 győzelmet arattak, 12 döntetlen mellett 13 alkalommal hagyták el vesztesen a pályát.

A másodosztályba tartott a jelentősen átalakult Balmazújvárossal, mellyel 9 meccs jutott neki az NB2-ben. 3-szor győztek, 4-szer pontosztozkodás lett a meccs vége, míg 2 alkalommal kikaptak.

Egy olyan edző került a Haladás kispadjára, aki játékosként és trénerként is sok csapatnál megfordult már, ezek közül akadt sikeres (Vidi, ETO) és kevésbé sikeres (Paks, Diósgyőr) is, de egy közös volt: a Balmazújvárost leszámítva sehol sem töltött el egy teljes szezont. Bízzunk benne, hogy sikerül benntartania a Halit!

(f.: wikipedia, transfermarkt, MTI, haladas.hu, ripost.hu, címben utalás az alábbi dalra)

10 hónapot töltött a Haladás kispadján Hipp Michal, az utódja egyelőre még nincs meg. A sajtóban és a különböző fórumokon több név is szóba került, nézzük kik közül kerülhet ki a Hali új vezetőedzője!

Kondás Elemér – A legsikeresebb

A hajdúsági származású szakember elismerte a nemzetisport.hu-nak, hogy már beszélgetett a klubbal, jönne is, ha sikerül megegyezni. Az eddig felmerültek közül Kondás számít a legsikeresebbnek, a Debreceni VSC kispadján töltött öt éve alatt két bajnoki címet és két Magyar Kupát nyert a csapatával. Rendre a dobogón, vagy annak a környékén zártak, a hőn áhított nemzetközi főtábla azonban nem jött össze. 2016 nyarán lemondott, egy évvel később Kisvárdán ült le ismét a kispadra, fel is jutottak az élvonalba. A szezont rosszul kezdte a szabolcsi klub, két forduló után közös megegyezéssel szerződést bontottak a vezetőedzővel. Azóta inkognitóban jár NB1-es meccsekre, és várja a megfelelő ajánlatot…

Horváth Ferenc – A legtapasztaltabb

Fiatalabb kora ellenére Horváth már hat NB1-es csapatot irányított. Egy teljes idényen keresztül azonban csak Balmazújvárosban volt állásban. Kecskeméten kezdte élvonalbeli karrierjét, a nagy dumái mellett az elért eredményeivel hívta fel magára a figyelmet. Az előzetesen kiesésre ítélt alföldi lilákat felhozta a 7. helyre. A következő (2013/14) szezont Pakson kezdte, ahol a villámrajt után mély gödörbe kerültek, volt egy tízmeccses nyeretlenségi sorozatuk. Télen kivásárolta őt élő szerződéséből a Győri ETO. A Rába-partiakkal nehezen indult a tavasz, a Pécs ellen egy hazai 2 : 5-ös vereségbe futottak bele, de onnantól felfelé vezetett az út, a bajnokságban ezüstérmet ünnepelhettek, mindössze kevesebb lőtt góllal maradtak le az aranyról. Ősszel azonban nem jöttek a várt eredmények, 2014. október 31-én közös megegyezéssel szerződést bontottak.

Majd’ egy évvel később kapott ismét NB1-es padot a tréner, méghozzá a Videotonnál. A bajnokságot gyengén kezdő, de amúgy erős kerettel rendelkező fehérváriakat Horváth tavaszra a második helyig hozta fel. A kupadöntőbe nem jutottak be, és mivel a kitűzött cél (bajnokságot vagy kupát nyerni) nem teljesült, Horváth megbízása 2016 májusában megszűnt. Nem maradt sokáig klub nélkül, a Diósgyőri VTK-t vette át még a szezonkezdés előtt. Két győzelmet (Videoton, Újpest) követően hosszú nyeretlenségi széria vette kezdetét a miskolciaknál, mely kilátástalan játékkal párosult. A téli kereterősítést követően sem javult számottevően a gárda teljesítménye, így márciusban a DVTK és Horváth Ferenc útjai elváltak.

2017 nyarán az edzőjét vesztő (Feczkó Tamás a feljutást követően az MTK-hoz szerződött) Balmazújvárosnál kapott munkát Horváth. A korlátozott anyagi lehetőséggel rendelkező, főleg olcsóbb külföldieket szerződtető Balmazból az őszi szezon derekára egészen masszív csapatot épített, és végig harcban állt a bennmaradásért. Az utolsó fordulóban a Ferencvárost kellett volna legyőzni, de csak egy 3 : 3-as döntetlenre futotta, így a gárda kiesett, pedig ugyanannyi pontot szerzett, mint a még NB1-ben maradó Diósgyőri VTK. Horváth mellett kitartanak ’Újvárosban, most is ő vezeti a jelentősen átalakult csapatot. Mivel élő szerződése van, ki kellene vásárolni. A klub tájékoztatása szerint őket a Haladás ezügyben nem kereste.

Bódog Tamás – Jürgen Klopp barátja

Bódog Tamás edzői pályafutását Németországban kezdte, éveket töltött asszisztensként Mainzban, ahol együtt dolgozott többek között Jürgen Kloppal, a Liverpool jelenlegi trénerével. 2009-ben a Videotonnál, 2012-től Lipcsében és a dán Brondbynél is megfordult mint másodedző. 2017 tavaszán ismét hazatért, a nehéz helyzetben lévő, másodosztály felé sodródó Diósgyőri VTK kispadjára ült le, már vezetőedzőként. A borsodiakkal jól kezdett, legyőzték többek között a későbbi bajnok Honvédot. Bódog a szakmai teljesítménye mellett habitusával vívta ki nemcsak a diósgyőri drukkerek elismerését, bátran vállalta a felelősségét, és nem riadt vissza attól sem, hogy néhány léha játékosát a fiókcsapatba küldje. Tavaly ősszel hektikusan szerepeltek, végül a 6. helyről várták a tavaszi folytatást. És ekkor romolhatott el valami az öltözőben, ugyanis sorra bukták el a meccseket. Bódogot április végén, telefonon rúgta ki a klubvezetés.

Desits Szilárd – Házon belüli megoldás

A hivatalos honlapon megjelent cikk alapján a Csepel ellen a korábbi másodedző, Desits Szilárd irányítja a Halit. A házon belüli megoldás nem ismeretlen, Kuttor Attila és Pacsi Bálint is az Illés Akadémián dolgozott, mielőtt a felnőtt csapat élére kerültek volna. Ugyanakkor kijelenthető, hogy egyikük sem tudta feljavítani a Haladás teljesítményét, mindkét trénert idejekorán menesztették.

Így állunk most, rövid időn belül okosabbak leszünk.

(f.: szoboszloinap.hu, MTI, haladas.hu, nemzetisport.hu)

Hosszú utazás és egy kiemelten fontos bajnoki mérkőzés vár a Haladásra. Ha feljebb akarunk kerülni a tabellán, mindenképp nyernünk kell Kisvárdán. Nem lesz könnyű dolgunk, a kezdeti nehézségek után kezd összeállni a szabolcsi csapat, ezt bizonyítja, hogy három veretlenül megvívott meccs után fogadják a Halit.

Az észak-magyarországi kisvárosban a futballélet a 2010-es évek első felében élénkült meg, 2013-ban egy botrányba fulladó osztályozó mérkőzés után feljutottak az NB2-be. Már ekkor ott ült a kispadon a csapat mindenese, Révész Attila, valamint a helyi húsipari cég, a Master Good támogatását is élvezte a klub. A keretet ekkoriban a helyi és NB1-es csapatoktól kölcsönkapott fiatalok mellett rutinos idősebbek (például az egykori debreceni Bodnár László) és néhány légiós (mint Ramos Myke) alkották. A bennmaradás nem jött össze, de a következő évben megnyerték a harmadosztályt, így a 2015/16-os szezont ismét az NB2-ben töltötték.

Révész, a várdai mindenes

A visszajutást követően Révész szakmai igazgatóként irányította tovább a klubot, a kispadra Soós Imre ült le. Az alaposan megerősített gárda – többek között Rajczi Péter, Koszta Márk és Délczeg Gergely is ott futballozott – remek eredményt ért el, a 4. helyen fejezték be a szezont, mindössze 5 ponttal a már feljutó Mezőkövesd mögött.

A 2016/17-es szezon előtt Révész visszaült a kispadra. Ám nem ez volt a leghangsúlyosabb változás a klub életében, megjelent ugyanis a kárpátaljai szál. A határ közelsége, az ukrajnai állapotok, és a külföldről érkező játékosok alacsonyabb költségei miatt egyre több idegenlégiós jelent meg a várdai keretben. Fontos megjegyezni, hogy eredetileg az NB2-ben nem lehetne (nem érné meg anyagilag, mivel jelentős támogatástól esnének el a klubok) külföldi játékosokat szerepeltetni, van azonban egy kivétel, ez pedig a futballmagyar kategória, amit a Kisvárda előszeretettel ki is használt. Ez azt jelenti, hogyha a játékos nem rendelkezik magyar állampolgársággal, de vannak magyar felmenői, akkor ő a futball szempontjából magyarnak számít. Nos, Kárpátalján (a határ mindössze 50 kilométerre van Kisvárdától) igen könnyű olyanokba belefutni, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek… A bajnokság végéig nagy harcot vívtak a második helyért a Balmazújvárossal, a feljutás kérdése csak az utolsó mérkőzésen dőlt el, akkor a Várda kikapott a hajdúságiaktól, így a következő évet is a másodosztályban töltötték.

Révész nem adta fel az álmát, tovább dolgozott a keret megerősítésén. Ismét szakmai igazgatóvá avanzsált, a kispadot Kondás Elemérre bízta. További ukrán fiatalok mellett érkezett játékos a horvát vagy akár a görög élvonalból is. A feljutás ezúttal simán összejött, az MTK-val karöltve nagyon kiemelkedett abból a mezőnyből a Kisvárda.

Bemutató

Már tavasszal kiemelten készült az élvonalbeli kihívásokra a szabolcsi csapat. Révész szakmai igazgató latin-amerikai körútra indult, de tovább erősödött az ukrajnai vonal is. A nyári átigazolási időszakban tucatnyi külföldi érkezett (nagyrészük még a futballmagyar kategóriába sem fér be. Olyan, nemzetközi szinten ismert nevek is Várdára szerződtek, mint Felipe kapus (megjárta a Bragát, brazil bajnok és kétszeres kupagyőztes) vagy az ötvenszeres ukrán válogatott csatár, Artem Milevski.

Révész azzal indokolta a légiósok nagy számát, hogy sokkal olcsóbbak, mint a magyar játékos. Egy hazai futballista árából hoz három brazilt, nyilatkozta a csakfoci.hu-nak. Csak ez ott üt vissza, hogy a külföldiek egy része nincs tisztában a magyar bajnoksággal, lenézi azt, fél-egy év múlva úgyse itt fog játszani. A szakmai igazgató a gyenge szezonrajtot (négy vereséggel indított a Kisvárda) elsősorban az összeszokatlanság és a rossz hozzáállás számlájára írta. Leváltotta Kondás Elemért, utódja a kisvárdai születésű Dajka László lett.

Augusztusban átadták az új stadiont

Dajkával megindult felfelé a csapat, a Felcsúttal és a Diósgyőri VTK-val döntetlent játszottak, míg az MTK-t idegenben legyőzték, kezdenek tehát összeállni. Nem lesz könnyű dolgunk a Várkerti Stadionban, de itt az ideje elkezdeni a pontgyűjtögetést idegenben is.

(f.: transfermarkt.de, csakfoci.hu, szon.hu, mfor.hu, MTI)

Szombaton a Nagyerdei Stadionban fogadja a DVSC a Halit. Ebben a létesítményben egészen jól teljesítettünk eddig, a 2014-es átadó óta öt meccset vívtunk itt, kétszer a hazaiak nyertek, kétszer mi vittük el a három pontot. Tavaly októberben döntetlent értünk el (ez volt az első idegenben szerzett pontunk abban a szezonban, most ez még várat magára).

Egy sorozat egészen biztosan meg fog szakadni szombat este. A Loki eddig ebben a naptári évben csak a Diósgyőrt tudta megverni hazai pályán. Ezt a pocsék mérleget mégis alul tudjuk múlni, 2018. április 14 óta képtelenek voltunk akár egy pontot is szerezni Szombathely területén kívül.

A Debrecen a rossz hazai mérlege ellenére magasan a meccs esélyese. Herczeg András a szerényebb anyagi lehetőségek mellett egy NB1-es szinten ütőképes csapatot tudott építeni, elsősorban helyi kötődésű fiatalokra építve, mint például Varga Kevin, Kusnyír Erik vagy Kuti Krisztián, de fontos láncszem a támadósorban a rutinos Könyves Norbert, a középpályán pedig Bódi Ádám.

Herczeg András neve egybeforrt az évek során a Debreceni VSC-vel. A szakember másodedzőként vett részt a klub első két bajnoki címének megszerzésében, majd átvette a csapat irányítását, előbb a Bajnokok Ligája, majd az Európa Liga csoportkörébe vezette a cívisvárosiakat. Később az újonnan épült akadémia szakmai irányítását bízták rá. Hozzáértését bizonyítja, hogy a DLA-t itthon az egyik legnívósabb intézménynek tartják, innen került ki többek között Balogh Norbert, aki megjárta a Serie A-t is.

A 2016/17-es bajnokságban tért vissza a Loki kispadjára, a lemondott Kondás Elemér helyét vette át két meccs erejéig, míg a klubvezetés meg nem találta a megfelelő utódot, Leonel Pontes személyében. A portugál tréner alatt sem lett jobb a cívisvárosi gárda, májusban ismét edzőcsere következett, megint Herczeg készítette fel a csapatot, méghozzá eredményesen, sikerült a bennmaradás, a tulajdonosok pedig felkérték a folytatásra a mestert.

Tavaly ősszel gyenge rajt után összeálltak a piros-fehérek, egészen az utolsó fordulóig esélyesek voltak a dobogóra. Ez végül (főleg a pocsék hazai szereplésnek köszönhetően) elmaradt, de a drukkerek és a vezetőség is elégedett volt a csapat teljesítményével.

Nyáron nem volt nagy változás a Debreceni VSC keretében, érkezett Balmazújvárosból Haris Attila, Cikos Erik személyében egy felvidéki védő, a támadósorba a svájci-albán Avdijaj. A Felcsúttól kölcsönkapott Szécsi már korábban játszott az észak-alföldieknél, Ezequel Calvente neve pedig számunkra is ismerősen cseng. A 21 éves Damásdi Alex Ceglédről érkezett, az ő élvonalbeli bemutatkozása még várat magára.

Egy biztos, nem lesz könnyű dolgunk Debrecenben. Végre eltiltott nélkül készülhetünk, bár sérültjeink akadnak. A mérkőzést élőben közvetíti a televízió.

(f.: naplo.hu, MTI, transfermarkt.de)

Nemzetközi kupaszereplések, majd kiesés, feljutás egyből, megint dobogó… röviden így lehetne összefoglalni szombati ellenfelünk, az MTK elmúlt éveit. A Feczkó Tamás vezette fővárosiak remekül kezdték a bajnokságot, ellenben a Haladással…

Abban viszont hasonlít egymásra a Hali és az MTK, hogy mindkét klubnál nagy hangsúlyt fektetnek az utánpótlásnevelésre. A kék-fehérek itthon úttörőnek számítanak, ők hozták létre az első akadémiát itthon. Az agárdi kastély területén működő Sándor Károly Labdarúgó Akadémia az egyik legjobb bázisnak számít hazánkban, itt nevelkedett többek között Gulácsi Péter, Németh Krisztián vagy Pintér Ádám. A saját nevelésű ifikre építő MTK 2008-ban magyar bajnok lett, minden idők egyik legfiatalabb átlagéletkorú csapatával.

A fiatalok szerepeltetése, kinevelése mellett Garami József személye is egybeforrt a fővárosi klubbal. Az ikonikus vezetőedző 2004-től tizenegy éven át irányította a klubot. 2011 tavaszán kiestek az élvonalból, de a feljutás rögtön sikerült, sőt majdnem beállították a Hali rekordját, hogy újoncként a dobogón zárnak. Végül a 4. helyet szerezték meg a 12/13-as idény során. Egy évvel később gyenge őszt futottak, de a tavaszra megerősített csapat Torghelle Sándor vezetésével a 8. helyig jutott.

2014 nyarától két és fél évre elveszítette otthonát az MTK, nekiláttak ugyanis a Hidegkuti Stadion korszerűsítésének. A munkálatok 2016 őszéig tartottak, addig előbb Kispesten, majd Angyalföldön, végül pedig Dunaújvárosban vívták hazai mérkőzéseiket. A költözködés különösebben nem zavarta meg a gárdát, 2015-ben bronzérmesek lettek a Vidi-Fradi duó mögött. Garami Józsefnek ez volt az utolsó idénye a kispadon, őt a külföldről hazatérő László Csaba váltotta. A Garamit követő években a klubvezetés már sokkal gyakrabban váltott edzőt.

2016 tavaszán László távozott, helyét az egykori segédje, Teodoru Vaszilisz vette át, akivel a 4. helyen fejezte be a bajnokságot az MTK, megelőzve néhány ponttal a Haladást. A nemzetközi kupameccseit Gyirmóton játszó csapat őszre meggyengült, pedig végre hazatérhetett, elkészült ugyanis a stadionja.

Tavaly télen újabb változást eszközölt a klubvezetés, Vasziliszt az akadémia vezetője, Tamási Zsolt váltotta a kispadon. Ez nem bizonyult jó húzásnak, a szezon végén búcsúzott az élvonaltól a fővárosi klub, a játékosok közül az egyik – azóta már távozott – légiós szerint Tamási súlyos hibákat követett el a kispadon. Helyét a Balmazújvárost feljuttató Feczkó Tamás vette át.

A legutóbbi szezonban a másodosztályban már hamar élre állt a Lencsével, Borival megerősített MTK, és tavasszal feljutást ünnepelhetett.

Nyáron nem volt nagy játékosmozgás, visszatért a klubhoz Pintér Ádám, valamint a számunkra ismerős Ramos, illetve szerződtettek még néhány jó előéletű légióst. A bajnokságot Újpesten egy győzelemmel kezdték, majd ugyan a Fraditól kikaptak otthon 4:1-re, a Felcsútot és a Diósgyőrt megverték. Debrecenben izgalmas 3:3-as döntetlent értek el. Nem lesz könnyű dolga a Haladásnak szombaton, pedig nagy szükség lenne egy Hali-győzelemre. Legutóbb hat éve, 2012 őszén vertük meg az akkor szintén remekül startoló MTK-t. Azóta három döntetlen és egy vereség a hazai mérlegünk.

(f.: magyarfutball.hu, transfermarkt.de, nemzetisport.hu, emg2019.com, mtkbudapest.hu)

Szombat este Borsodba látogat a Hali, először játszunk a DVTK megújult stadionjában. A miskolci csapat rajtja nem sikerült túl fényesen, egy hazai döntetlen (2 : 2 a Felcsúttal), mellett háromszor vesztesen hagyták el a pályát.

Az utóbbi évek egészen bizonyosan nem aranybetűkkel kerülnek be a diósgyőriek lassan száztíz éve íródó történelmébe. Az elmúlt három szezon a bennmaradás kiharcolásáról szólt, melyhez állandó klubon belüli konfliktusok, félévenkénti edzőváltások társultak. Úgy néz ki, idén sem várnak nyugodt hónapok a piros-fehérekre.

Utoljára négy éve, Szivics Tomiszláv edző idején volt erős csapatuk a miskolciaknak. Akkor a szerb-magyar tréner kvalitásai mellett a klub jó átigazolási politikája is kellett a remek szerepléshez. Külföldön kispadra kerülő, de egyébként tehetséges játékosokat hívtak haza, hogy itthon újra felépíthessék magukat, majd magas összegért értékesítse őket a klub. Futács Márkó és Kádár Tamás vezetésével a DVTK megnyerte 2014-ben a Ligakupát, a Magyar Kupa fináléjában büntetőkkel maradt alul.

Szivics 2015 tavaszán konfliktusba keveredett a klubvezetéssel, ezért szezon közben távozott. A helyére beugró Vitelki Zoltánnal a középmezőnyben végeztek a borsodiak. Mivel neki nem volt Pro Licensze, nyáron új edző érkezett, méghozzá a korábbi kecskeméti Bekő Balázs személyében. Eleinte úgy nézett ki, hogy a fiatal tréner kinevezése jó döntésnek bizonyult, a dél-alföldieknél az előzetesen kiesésre ítélt keretből egy erős középcsapatot formált.

Miskolc azonban speciális közeg, ott (is) különösen magas a szurkolók részéről az elvárás. Bekővel a rajt is döcögősen sikerült, és az őszi teljesítmény sem volt meggyőző, a tabella hátsó régiójában tanyáztak a téli szünet előtt, a drukkerek a tréner távozását követelték. A vezetőség lépett, tavasszal már az egykori szövetségi kapitány, Egervári Sándor ült a kispadon. A keretet is megerősítették, ismét diósgyőri mezt húzott Elek Ákos.

Egervárival némileg javult a borsodiak teljesítménye, nem kellett aggódni a végén, simán bennmaradtak. A tréner a nyári felkészülés során benyújtotta igényeit az erősítéseket illetően, ám a vezetőség azokat nem fogadta el, részben anyagi okok miatt. Egervári válaszul lemondott, alig néhány héttel a 2016/17-es bajnokság rajtja előtt.

A kispadot a klub korábbi játékosa, Horváth Ferenc foglalta el. Amilyen jól sikerült Horváth belépője (győzelem a Vidi és az Újpest ellen), olyan botrányos lett a folytatás. Kilátástalan játékkal szenvedtek sokgólos vereséget a Honvédtól és a Haladástól, október-novemberben már a tabella alján álltak. Télen a klubvezetés igyekezett megerősíteni a keretet, jó ajánlólevéllel érkezett az erdélyi Fülöp István és a felvidéki Szarka Ákos. A csapat teljesítménye nem javult. Márciusban Horváth helyett beugrott Vitelki, a végső megoldást a Dániából visszatérő Bódog Tamás jelentette, akinek ez volt az első felnőtt klubja vezetőedzőként.

Bódog érkezése pozitívan hatott a játékosokra, elkezdték gyűjtögetni a pontokat. Néhány fordulót követően ez a varázs elmúlt, az utolsó mérkőzésen csak az MTK paksi veresége miatt tudott bennmaradni a Diósgyőr.

Tavaly nyáron igyekeztek valamennyire feltuningolni a keretet, így került Miskolcra a görög Ioannidis, az utánpótlás-válogatott Kocsis és Forgács, valamint a felcsúti Markai és Óvári. Ősszel hektikusan szerepelt a Bódog-csapat, hol nagyon közel került a dobogóhoz, hol pedig a kiesőhelyekhez. A téli szünetre fordulva belső konfliktusokról cikkeztek a lapok, a vezetőedző és az egyik spanyol játékos, Nono közötti vita internetes üzengetéssé vált, míg akadt, akit hozzáállásbéli problémák miatt a fiókcsapathoz küldött a tréner, Busai Attila pedig azért részesült megrovásban, mert engedély nélkül ment a Fradi egyik hazai meccsére.

A tavasz hiába indult bíztatóan a Fradi legyőzésével, az említett balhék tönkre vágták a csapaton belüli összhangot, melynek Bódog Tamás itta meg a levét, a trénert SMS-ben menesztette a vezetőség, helyét a klub korábbi futballistája, a spanyol Fernando vette át. Közeledett a stadionavató, a csapat teljesítménye az új edzővel sem javult, a drukkerek Bódogot éltették, míg saját játékosaiktól követelték, hogy vegyék le a mezt, mert méltatlanok rá.

A magas jegyárak mellett (kb 1000 forinttal drágábbak, mint a Halinál) mégis megtelt az avatóra a Diósgyőri Stadion. A vendég mezőkövesdiek azonban Drazsics 90. percben lőtt góljával elvitték a három pontot. A következő két hazai meccsét azonban meg tudta nyerni a piros-fehér alakulat, így (ugyan pontazonosság mellett, de több győzelemmel, mint a már kieső Balmazújváros) benn tudott maradni.

Nyáron nem volt nagy játékosmozgás. Érkezett egy horvát légiós, Mazalovics személyében a középpályára, míg Vernes Richárdra a támadószekcióban várnak fontos feladatok. A fiatal Tajti Mátyás eltöltött néhány évet a Barcelona akadémiáján, most visszatért Magyarországra. Távozott többek között Szarka Ákos, Fülöp István és Kocsis Gergő is.

Utóbbiak közé csatlakozhat Busai Attila és Ugrai Roland is. Őket meg nem nevezett okok miatt a második csapathoz küldte a szakmai stáb, így ellenünk garantáltan nem lépnek pályára szombaton.

(f.: transfermarkt.de, boon.hu, MTI)

Több szempontból is különleges mérkőzés vár szombaton a Haladásra. Hipp Michal csapata a bajnokságban eddig szintén nyeretlen, egy ponttal rendelkező Felcsútot fogadja a Rohonci úti stadionban.

Nem különösebben lényeges, érdekességképpen azért megemlíthető, hogy mindkét klub mezbeszállítót váltott a nyáron, adidasról 2rulera. A szárnyas márka azonban eddig nem hozott szerencsét, a gyártó termékeit viselő három együttes közül egyik sem nyert még meccset az új bajnokságban. (Na majd most mi!)

Sokkal fontosabb viszont, hogy nagy valószínűséggel a vendég Felcsút kezdőjében több Illés Akadémián nevelkedett játékos lesz, mint a Haliéban. Ez a szituáció hűen tükrözi a két klub mostani állapotát.

Nálunk kijelenthető, hogy Hipp vezetésével új csapat épült. Megnőtt a légiósok száma, kialakult egy felvidéki-csehszlovák klikk a kereten belül, míg a saját nevelésű fiatalok nagy részét kölcsönadta a klub, vagy kevesebb játéklehetőséghez jutnak: a korábban kihagyhatatlan Németh Márió, Jancsó András vagy Petró Balázs eddig 1-1 félidőt kapott mindössze. Egész más lett a csapatunk karaktere is: az új igazolásaink „testes”, nagydarab, colos futballisták, szemben az akadémiáról kikerülő alacsony, fürge játékosokkal.

Hiába hordozza nevében az akadémia szót a felcsúti klub, saját nevelésű fiataljai egyre kevesebbszer jutnak szóhoz nevelőegyesületükben, jórészt más élvonalbeli klubnál válnak NB1-es játékosokká: Makrai és Óvári Diósgyőrben töltötte az elmúlt évet, Zsótér Újpesten rúgja a szebbnél szebb gólokat, a tavaly válogatottságig jutó Tóth Bence a Videotonnál van, míg Damásdi Alexet nemrég igazolta le a Loki.

Mikor történelme során először feljutott a Felcsút az élvonalba – szintén Benczés Miklós irányításával – még jórészt saját nevelésű ifik alkották a keretet, kiegészülve néhány rutinos futballistával. Ez alapjáraton nem lenne rossz elképzelés, csakhogy döcögősen indult a szezon, ezért meg kellett erősíteni a csapatot, jöttek a különféle légiósok, vagy adott esetben a Vidi dobott kölcsön néhány tapasztaltabb spílert. Két évig vezette így Benczés a felcsútiakat, majd 2015 nyarán Robert Jarni váltotta a kispadon, ami új korszakot jelentett: sorra kezdte összevásárolni a jobb NB1-es játékosokat a klub, így került Pekár László, Márkvárt Dávid vagy Branko Pauljevic a sárga-kékekhez. Azonban ezzel a magyar szinten erős kerettel sikerült kiesni az NB1-ből. A másodosztályban tovább folytatódott ez az irányvonal, a visszajutás rögtön sikerült, már Pintérrel. Két nagy vihart kavaró téli igazolása volt akkor az akkor még másodosztályú felcsútiaknak, Prosser Dániel érkezett a későbbi bajnok Honvédtól, illetve Hegedűs János a Halitól. Nyáron aztán az egykori szövetségi kapitány igényei alapján több mint 10 új futballista érkezett Felcsútra, jórészt légiósok. Nem sajnálták a pénzt, élő szerződésű játékosokat vásároltak ki érvényes kontraktusukban meghatározott összegért. Ez történt a Haladás által is (vissza)csábított Radóval is. A saját nevelésűek közül egyedül Spander játszott rendszeresen, 20 évesnél fiatalabb játékos az egész szezonban egy akadt, egy fél félidőt a pályán töltött Sallai Roland, aki ma már a ciprusi APOEL játékosa.

A Váli-völgyi klub vezetősége nem volt elégedett a Pintér-csapat szereplésével, az olykor 10 légióssal kiálló gárda 6. lett a bajnokságban, míg a kupában az ezüstéremmel kellett beérniük. Visszatért Benczés a kispadra, több légiós távozott. Érkezett viszont egy újabb szombathelyi: Kiss Tamás, aki már megszerezte első gólját újdonsült klubjában.

A mostani kiírásban Benczés eddig nem játszatott új, saját nevelésű fiatalt, Bokros Szilárd a kispadról nézte mindhárom meccsüket. A három egykori Haladás játékos rendre ott van a kezdőben.

(f.: pfla.hu)

Újabb fővárosi, újabb dobogós csapattal találkozik hétvégén a Haladás, méghozzá a Ferencvárossal. Finoman szólva sem mi vagyunk a meccs esélyesei, de jó lenne végre felborítani a papírformát, és legalább egy pontot elhozni az Üllői útról.

A Fradi tavasszal sokáig harcban volt a bajnoki címért, de elsősorban gyenge idegenbeli teljesítményük miatt végül be kellett érniük az ezüstéremmel. Érdekességképpen: 2018-ban eddig mindössze egy találkozót nyertek meg a Groupama Arénán kívül: a legutóbbi hétvégi MTK elleni örökrangadót. Ennél még a mi idegenbeli mérlegünk is jobb…

A nemzetközi kupaszereplés szokásosan alakult a fővárosi zöld-fehérek számára: már az első fordulóban kiestek. Thomas Doll vezetésével eddig sohasem sikerült egy párharcnál többet megnyerni. A klub szurkolói ki is fejezték nemtetszésüket ezzel kapcsolatban, hiszen minden feltétel adott lenne egy sikeresebb Európa-Liga szerepléshez: új stadion, erős csapat, jó ajánlólevéllel érkező légiósok, tőkeerős szponzor a klub mögött. A Fradi számára ezúttal is maradt az NB1, ott vélhetően ismét a dobogón zárnak majd.

Aktuális ellenfelünk keretében jelentős változások voltak a nyáron: a náluk kevés lehetőséghez jutó Priskint kölcsönadták a Halinak (ő egész biztosan kihagyja a mérkőzést, és az azt követő kettőt), míg a fiatal ghánai Paintsil a Genkhez került. Nagy Dominik visszatért Varsóba, Pedroso Brazíliába. Batik Bence Kispestre igazolt, Hajnal Tamás és Gera Zoltán pedig bejelentette visszavonulását.

Az érkezők közül Davide Lanzafamét érdemes kiemelni, az olasz támadót kivásárolták élő szerződéséből. Szintén pénzért jött a Zvezdától Firmpong, míg Argentínából Rodríguez, Izraelből pedig a német-horvát Heiser. Értük összesen több mint 1 millió eurót fizettek a fővárosiak. Ingyen jött az izlandi Finnbogasson (csak névrokona a VB-n szereplő honfitársának), illetve Sigér Dávid. Kölcsönbe megszerezték az ukrán válogatott Petryakot a Sakhtartól.

Jól kezdte a bajnokságot Thomas Doll csapata, egyaránt 4:1-re verték a Diósgyőrt és az MTK-t is. Legutóbb áprilisban meccseltünk velük, akkor Williams góljával nálunk volt az előny, de hiába harcolt nagyot a több alapemberét nélkülöző Haladás, a Fradi fordítani tudott és 2:1-re nyert.

A találkozó szombaton (augusztus 4) 20:15-kor kezdődik a Groupama Arénában, a vendégjegyek egységesen 2700 Forintba kerülnek. A mérkőzést élőben közvetíti az M4Sport televízió, de azért legyünk minél többen a helyszínen és szurkoljuk ki a Hali győzelmét!

(f.: transfermarkt.de, fradi.hu, 24.hu)

Vasárnap vívja első hazai mérkőzését a Haladás az új idényben. A szombathelyiek ellenfele – a Honvédhoz hasonlóan szintén fővárosi és nemzetközi kupában érdekelt – Újpest lesz. A lilák előtte csütörtök este a Sevillával mérik össze erejüket.

Egy biztos a hétvégével kapcsolatban, mindkét oldalon lesznek hiányzók: nálunk egészen biztosan kihagyja az összecsapást az eltiltott Priskin Tamás. Másik támadónk, Rabusic sem teljesen egészséges, így elképzelhető, hogy a fiatal Bamgboye kezdőként kap lehetőséget. Ami a lilákat illeti, parázs mérkőzést vívtak az MTK-val, Kassai játékvezető Pauljevicset és Balázs Benjamint is kiállította.

A Kispesthez hasonlóan az Újpest is mumusunk, a feljutásunk óta mindössze öt győzelmet arattunk ellenük, ebből négyet a mi pályaválasztásunkkal. Elsőként még 2010 tavaszán a Róth Antal irányította Hali tudta 1:0-ra legyőzni a korábbi évben ezüstérmes fővárosiakat. Két és fél évvel később már egy egészen átalakult Újpestet sikerült megvernünk, ellenfelünk keretét akkoriban jórészt külföldi, belga játékosok alkották, akik közül már szinte senki sem tagja a csapatnak.

Ez a mérkőzés több okból is emlékezetes lehet, két vendégjátékost is kiállítottak, Iszlai büntetőből szerzett vezetést, de utána a kilenc emberrel játszó Újpest közel állt az egyenlítéshez. A végén beállt Kenesei Krisztián és eldöntötte a találkozót, majd gólját úgy ünnepelte, hogy leült a kispadra. Ezzel a „gesztussal” akarta felhívni a vezetőedző, Artner Tamás figyelmét arra, hogy több játéklehetőséget szeretne kapni. Ez volt az utolsó meccse a Haladásban. Azóta Pápán játszott még, majd Vasas színeiben három éve gólt is rúgott a Rohonci úton.

2014 tavaszán egy jó formában lévő Haladás fogadta a nehéz napokat megélő lilákat, ugyanis egy darabig úgy nézett ki, hogy a korábbi tulajdonos zűrös ügyei miatt kizárják a patinás fővárosi klubot, de végül erre nem került sor. A meccset Radó András góljával megnyertük, és a 4. helyen álltunk.

Legutóbb majd’ egy éve, 2017 őszén győztük le az Újpestet. Bosnjak remek elfutását követően pontosan passzolt középre, Williams pedig a kapus lábai között a hálóba gurította a labdát. Fontos három pontot szerzett akkor a Haladás, ezzel ugyanis egy ideig stabilizálni tudta helyét a középmezőny alján. Ez volt Pacsi Bálint első és egyben utolsó élvonalbeli győzelme a szombathelyi csapat edzőjeként.

Aktuális ellenfelünk több szempontból is kilóg az NB1-ből. Egyrészt a lilák vezetőedzője, Nebosja Vignjevic lassan öt éve tevékenykedik a Megyeri úton, ezzel az élvonalbeli trénerek közül ő van a legrégebb óta hivatalban. Nem érdemtelenül, hiszen jó munkát végez: négy kupadöntőt vívott a lila-fehérekkel, ebből hármat megnyert. A legutóbbi évben pedig a bajnokságot is sikerült dobogós helyen zárni, ezért kilenc év után ismét kiléphetett a nemzetközi kupaporondra az észak-pesti gárda.

Másrészt szintén különleges itthon, hogy az élvonalbeli klubok közül egyedül az Újpest van külföldi tulajdonban. A belga Roderick Duchateletet azonban nem szívlelik a szurkolók. Egyfelől szerintük keveset költ a klubra, jól alátámasztja ezt Litauszki Róbert csapatkapitány beszámolója arról, hogy milyen körülmények között jutottak el Azerbajdzsánba, az első Európa-Liga meccsre. Másfelől tavaly nyáron mindenféle előzetes tárgyalások, egyeztetések nélkül megváltoztatta az Újpest FC címerét. A tradicionális, 130 éves hagyományokra visszanyúló jelkép helyét egy modernnek szánt embléma vette át. Hiába tiltakoztak, demonstráltak a drukkerek, vagy próbálták jogi úton orvosolni a helyzetet az UTE és a Baráti Kör tagjai, a bíróság ítéletére figyelmen kívül hagyta a belga vezető.

Még egy sajátosság: Újpesten nem épült új stadion, és nincs is betervezve. A 2000-es évek elején volt ugyan egy nagy renoválás, melynek keretében kiegyenesítették a kapu mögötti kanyarokat, illetve tetőt emeltek a lelátók fölé, a mai aréna alapjait a húszas évek elején átadott létesítmény képezi. Többször meg is járta ott a Haladás, hol a pálya, hol a világítás állapota miatt maradt el, vagy szakadt félbe egy-egy mérkőzés. Tavasszal, a pályafűtés építése miatt az új Vasas pályára költöznek a lilák, de ez minket nem érint, hiszen még idén október végén találkozunk velük újra, akkor a Szusza Ferenc Stadionban.

Ahogy a bevezetőben is olvasható, csütörtökön a többszörös Európa-Liga győztes Sevillával mérkőzik meg a Vignjevic-brigád, azt követően érkeznek vasárnap Szombathelyre. A Halinál zajlanak az edzések, de a vezetőség sem unatkozik, Hipp még két játékost szeretne igazolni, egy támadó- és egy jobb oldali középpályást.

(f.: nyugat.hu, ujpestfc.hu, index.hu)