A régi idők fociját idézte a szerdai kupacsata, legalábbis ami a nézőszámot és a hangulatot illeti. Öt sikertelen, kudarcos év után is hatezren látogattak ki a Rohonci útra, ráadásul az időpont sem volt a legszerencsésebb és a jegyváltásra is korlátozott lehetőség nyílt.

A szurkolók üzenete egyértelmű, Szombathelyen továbbra is szeretik a Haladást, lenne igény a magasabb szintű futballra. Ezen nincs értelme csodálkozni, Szombathely 100 éve meghatározó szereplője a magyar labdarúgásnak, előbb a Sabaria, majd a Haladás tartozott a legjobb vidéki csapatok közé. 1936 óta most fordul először elő, hogy 5 egymást követő éven keresztül ne legyen szombathelyi csapat a legmagasabb osztályban.

Ahhoz, hogy ne csak egy-egy meccsre térjen vissza a hangulat, ne öt évet kelljen várni arra, hogy nagyjából megteljenek a széksorok a Rohonci úton, számos feladatot kellene érdemben elvégezni.

Mert lehet magyar Ajaxot ígérni (bár az a hasonlat most épp nem a legszerencsésebb, ebben a szezonban a kiesés ellen küzdenek az amszterdamiak), első öt helyet kitűzni és két éven belüli feljutásról beszélni, de a valóság egész más: a legutóbbi három bajnoki meccsünkön a veretes Mosonmagyaróvári TE – Pécsi MFC – Kazincbarcika SC ellen összesen 1 (azaz egy) pontot sikerült szerezni, a kiesőhelyekhez pedig sokkal közelebb áll a csapat, mint a dobogóhoz.

„A Zete-verőket nem feledjük, rajtatok a sor!” – üzente a B-közép szerdán. Ahhoz, hogy a Haladás ismét a rangjához, történelméhez méltó módon szerepeljen, szükség lenne az új Iszak Sándorokra, Vörös Csabákra, Halmosi Péterekre, a kispadon és klubházban olyan személyiségre, mint például Török Péter volt. A játéktudásuk mellett őket a mentalitásuk, klubhűségük emelte a Legenda kategóriába. Minden tisztelettel kérdezem, úgy akarunk NB I-es csapatot, ha egy jobb félszezon után máris elengedjük az aktuális tálentumunkat?

Lehet mondani, hogy a menedzsere így akarta, amúgy is magasabb szintre vágyott… De Halmosi Zoltán miért nem igazolt el? Király Gábor miért ide tért haza? Biztosan kereshettek volna többet, emelhettek volna fel több trófeát, de valamit csak jelentett számukra a Haladás.

Szóval egy nagybetűs csapat kellene. Ene, Beronja, Helesh aligha hozza meg a hőn áhított osztályváltást, miközben az előző bajnokság végén épphogy bennmaradó Szpari korábbi válogatott kerettagokat (Nagy Dominik, Géresi Krisztián), az amúgy dicsért akadémiával rendelkező ETO pedig tucatnyi légióst igazol.

Nyilván 2023-ban pénzkérdés, hogy mondjuk Tóth Milán nem ide tért vissza egyéves Sturm II-es expedíciója után, üres zsebből pedig gólvágót finanszírozni nem lehet, olyanról meg (már) felesleges ábrándozni, hogy majd a  lelátói hangulat és a szép stadion miatt igazolnak ide. De ha nincs rá fedezet, akkor meg ígérgetni felesleges, mert ezzel saját magukat, de ami még fontosabb, a közönséget is becsapják.

Mint egyszerű szurkoló, remélem a szerdai hangulat hatott a döntéshozókra és nem csak ígérgetnek, hanem tesznek is azért, hogy ez ne a kivételt, hanem az állandóságot jelentse.