85 évvel ezelőtt, 1936. július 5-én jutott fel története során először a legmagasabb osztályba a Szombathelyi Haladás labdarúgócsapata. Oldalunkon háromrészes cikksorozatban emlékezünk meg erről a jeles eseményről. Az első epizód rövid kortörténeti áttekintés mellett a nyugati kerületi bajnoki cím megszerzéséről szól.

Profik és amatőrök, vidékiek és fővárosiak

Ahhoz, hogy a Haladás 1936-ban fel tudott jutni az NB1-be, tevékenyen hozzájárultak a Magyar Labdarúgó Szövetség reformintézkedései. A honi labdarúgás kezdeti évtizedeit ugyanis a széttagoltság jellemezte. Nem létezett egységes országos bajnokság, a fővárosi és a kerületi csapatok külön területi ligákban indultak. Hiányzott a profi státusz (a játékosok nem számítottak hivatásos labdarúgóknak), ami miatt sok kiváló magyar futballista hagyta el az országot.

Az MLSZ a színvonal javítása, a szurkolói érdeklődés felkeltése és a klasszisok hazacsábítása érdekében lépni kényszerült: 1926-ban bevezették a csak profi csapatokból álló I. és II. osztályt, a tíztagú első ligába bekerült két vidéki együttes: a Sabaria (a Szombathelyi AK-ból szerveződött) és a Szegedi Bástya. A következő idényben a mezőny 12 csapatosra bővült, és úgy is maradt az 1935-ös újabb átszervezésig. A ma megszokott 33 fordulóval ellentétben csak 22 meccsből állt az idény. A szövetség döntése meghozta a remélt sikert, nőttek a nézőszámok és egyre több válogatott játékos tért vissza Magyarországra.

1925-ös csapatkép, sötét mezben a Haladás

A Haladás ebben az időszakban megmaradt amatőr csapatnak, a Nyugatmagyarországi LASz (labdarúgó alszövetség), I. osztályában szerepelt, és az 1926/27-es idényben megszerezte fennállása első (kerületi) bajnoki címét, így részt vehetett az országos díjért zajló döntősorozatban, ahol a többi kerület győztesei mérkőztek meg egymással. Csapatunk az első körben Nyíregyházán nyert, sajnos az elődöntőben a Diósgyőri VTK (még) túl nagy falatnak bizonyult. A következő idényben megvédte címét a Hali, és egészen az országos döntőig menetelt, ott azonban kikapott a Testvériségtől.

Az MLSz az amatőr futball megerősödését látva az 1935/36-os szezontól eltörölte a profi/amatőr megkülönböztetést a legmagasabb osztályban, mely a Profi I. liga Nemzeti Bajnokság I. osztály néven került megrendezésre. A mezőnyt 14 csapat alkotta, tízen érkeztek az előző évi Profi I.-ből, csatlakozott a Profi II. bajnoka, volt egy osztályozó, valamint a budapesti és a vidéki amatőr bajnok is bejutott.

1928-ban a Haladás az országos döntőbe jutott, ahol fővárosi ellenféllel találkozott, így a szombathelyi csapat a vidék legjobb amatőrcsapata lett. A MÁV Járműjavító dolgozói az együttes tagjainak emlékplakettet készíttettek

Hullámzó szezonok

A húszas évek végére az akkor kétszeres kerületi bajnok Szombathelyi Haladásból több labdarúgó a város másik csapatába, a fénykorát élő Sabaria együttesébe igazolt, amely akkoriban nemzetközi szinten is ismert (és elismert) csapatnak számított, kétszer is negyedik lett a Profi I-ben, alig lemaradva a dobogóról.

A Haladás teljesítménye a távozó játékosok miatt visszaesett, 1929-ben 3., 1930-ban 5. lett. 1932-ben a Sabaria megszűnt, a Hali pedig csupán csak a 6. pozícióban zárt. A vidéki labdarúgás fellegvárának számító Szombathelyen hosszú évek után ez volt a legsikertelenebb idény.

Az 1932/33-as szezonban ismét a dobogó legmagasabb fokára léphetett a szombathelyi csapat, az országos bajnoki címtől a Törekvés SE ütötte el a Haladást. A következő kiírásban harmadik lett a Hali (két ponttal maradt le a bajnok Soproni VSE mögött), a 34/35-ös bajnokságban pedig csak az ötödik hely jött össze a vasutasok számára.

Negyedszer a régió legjobbjai

Az 1935/36-os Nyugatmagyarországi LASz, I. osztályában tizennégy csapat vett részt. Több párosítás ma is tömegeket vonzana a lelátókra, például megmérkőztünk a Zalaegerszegi TE-vel, a Győri ETO-val, két soproni csapattal és a Pápai Perutz együttesével is. Csapatunk ekkoriban Szombathelyi MÁV néven szerepelt. Nézzük, hogyan alakult klubunk számára ez a szezon! A dőlt betűs részek a Nemzeti Sport tudósításaiból származnak.

1939-es NB1/B-s bajnokcsapatunk, sokan közülük tagjai voltak a három évvel korábbi együttesünknek

A bajnokság számunkra egy városi rangadóval indult a Szombathelyi SE ellen: „Óriási érdeklődés előzte meg a szezonnyitó honi-derbit. A Vasutas fölényben volt és a győzelmet megérdemelte, de a gólarány kissé túlzott. A bíró a mérkőzést kiengedte a kezéből, úgy hogy a végén hajszál hiányzott a botrányhoz. A 15 percig hullámzó a játék. A 17. percben Bujtor II. szerzi meg a vezetést. 1:0. A 37. percben Boda révén 2:0. Az SzSE Kovács II. góljával szépít. 2:1 Szünet után az SzSE támad széllel, de a 17. percben Nagy révén 3:1; a 25. p.- ben Boda révén 4:1, a 27.-ben Paar révén már 5:1 az eredmény, amikor a 32. percben Pillér szépít. 5:2. A végeredményt Boda állítja be a 36. percben. 6:2.” – írta beszámolójában a Nemzeti Sport.

Az első idegenbeli meccsét Komáromban vívta a szombathelyi vasutascsapat, a mérkőzésen nem esett gól. Szeptember 1-jén az ETO-t fogadta a Haladás a Rohonci úton, a kilátogató 500 néző izgalmas meccset láthatott: „A MÁV némi szerencsével szerezte meg mind a két pontot. Az első félidőben csak a 43. perc hoz gólt: Czuppon szerzi a ETO-nak. Szünet után a 18. percben Kecskeméti öngóljával egyenlít a MÁV, majd az utolsó percben Paár gólja hozza meg a döntést. Jó: Bujtor I., Horváth, Boda, Gazdag és a védelem”

Egy héttel később Sopronban a SFAC ellen elszenvedte első vereségét a csapat (5:2-re nyertek a hazaiak, a félidőben még 2:2 volt az állás). A Tatatóvárosi AC ellen javított a Haladás, 7:0-ra ütötte ki ellenfelét. A ZTE ellen is győzelemnek örülhettek a szombathelyi szurkolók: „A tartalékos ZTE az első félidőben nem tudott egyenrangú ellenfél lenni. A 20. percben Boda, a 21. percben Gazdag és a 30. percben ismét Gazdag lövi a szombathelyiek gólját. A 44.percben szépít Szökrönyös. Szünet után a ZTE erősít és fölényben játszik, de a csatárai gólképtelenek. Jó :Gazdag és Boda”. A zalaiak után a Győri Textil együttesét is megverte a Haladás, Gazdag Gyuláék 5:1 arányú győzelmet arattak.

Későbbi válogatott játékosunk, az akkor 17 éves Szabó Imre rendre a csapat legjobbjai között volt

Október 6-án ötöt rúgott a Haladás a Székesfehérvári MÁV Előrének, a Tatabányától viszont 3:1-re kikaptak a vasutasok. A Dunántúli AC ellen ismét szebb napjait idézte a Haladás, 11 gólt ünnepelhetett a szombathelyi publikum: „Tartalékoson állt ki a MÁV a mérkőzésre, mégis megérdemelten nyerte a mérkőzést még ebben az arányban is. A II. félidőben a győri csapat teljesen összeroppan, úgyhogy a MÁV akár több góllal is megterhelhette volna azellenfele halóját. Góllövő: Gazdag(5), Nagy (2), Szabó (2), Paár és Domján (öngól), illetve Pártos. Jó: Nagy, Iván, Kis, Paár”

A Soproni VSE ellen 2:2-es döntetlen következett, így a SFAC az élre ugrott. A folytatásban a Pápai Perutzot és a Veszprémi TC-t egyaránt legyőzte a Haladás, ennek köszönhetően a téli szünetre listavezetőként fordulhatott a csapat.

Így festett a tabella az őszi szezon után

1936. február 23-án folytatódott a bajnokság, a Haladás a Komáromi FC-t fogadta. A mérkőzésre a Szombathelyi FC (a Sabaria utódja) Hunyadi úti pályáján került sor, mivel a Rohonci úton akkor még jégpálya működött telente. Ismét gólGazdag győzelmet aratott a zöld-fehér csapat, 12 alkalommal vették be a komáromiak kapuját: „A bajnokaspiráns MÁV győzelme megérdemelt, de a gólarány nagyon túlzott. A KFC nemcsak az első félidőben volt egyenrangú ellenfél, hanem a második félidő közepéig. Ekkor egybalszerencsés dugó és egy játékosának kiállítása után összeroppant a csapat. A dugókon Gazdag (7), Kiss (3), Molnár és Halmai osztozott. A KFC gólját Bujtor (öngól), Kovács és Lovász II. szerezte. Kitűnt. a győztes csapatból Iván, Boda, Gazdag és Szabó.”

Március 1-jén a Szombathelyi SE 2500 néző előtt kapott ki a Haladásól, a Városligetben 2:1-re nyertek a vasutasok. "A helyi rangadó nagyszámú közön­séget vonzott. A bajnokaspiráns vas­utasokat az SzSE nehéz feladat elé állította és csak nehéz küzdelem árán tudták mindkét pontot megszerezni. Az első félidő első negyedórájában az SzSE irányítja a játékot. Boda hendszet vét, de a bíró nem adja meg a 11-est. A vezető dugót az SzSE éri el. Papp ívelt beadást küld a kapu elé és Vadász védhetetlenül fe­jeli a hálóba. Válaszul erősen támad a MÁV és Gazdag kavarodásból ki­egyenlít. Szünet után változatos a játék. A 20. percben Péterfalvi sza­badrúgást Szabó a hálóba küldi. A győztes csapatban Boda, Gazdag és Szabó, a vesztesben pedig Dévai, Papp és Schütz játszott jól".

A Veszprém ellen is ünnepelhetetett a csapat, 6:2 arányú diadalt arattak Marth József tanítványai. A soproni vasutasokat hazai pályán sem sikerült megverni (0:0 a Rohonci úton), a tatabányaiaknak azonban visszavágott a Haladás, 4:3-ra nyertünk a bányászvárosiak ellen

Különösen emlékezetesre sikeredett a ZTE elleni szombathelyi meccsünk, ahol 11 gólig jutott csapatunk „A MÁV jó formában van, főleg a csatársora. A ZTE hiába harcolt lelkesen, sorsát el nem kerülhette. Góllövő: Paár (5), Kiss (4), Gazdag (2, egyiket 11-esből), illetve Martinka. Jó: Handler, Kiss, Paár, Szabó”

Az 1936. májusában átadott Vagongyári pálya Győrben

Győrben az ETO elleni rangadón Gazdag Gyula tizenegyesből megszerezte a Haladás 100. gólját a bajnokságban. A hazaiak még az első félidőben megfordították az eredményt, de Gazdag a 41. percben egyenlíteni tudott, és a 86. percben Paár gólja már győzelmet ért a MÁV-nak.

Pápa, az Erzsébet-ligeti pálya, itt játszotta utolsó meccsét az idényben a Haladás

A Pápai Perutz ellen zárta az idényt a Haladás, a győzelemnek köszönhetően szinte bajnoknak érezhette magát a csapat: „A MÁV most már bajnoknak tekinthető. A SFAC csak akkor előzheti meg. ha két utolsó ellenfe­lének, a Perutznak (Pápán!) és a TSC-nek legalább tizenhat gólt rúg s egyet sem kap. Az első félidő ele­jén a Perutz még egyenrangú ellenfél, de a MÁV fokozatosan fel­jön és a sorozatos támadásainak a 27. percben van eredménye: Kiss lövése utat talál a hálóba. 1:0. Szü­net után is a MÁV irányítja a já­tékot és a nagyobb arányú vereség­től csak Bierbaum jó védése menti meg a Perutzot. A 24. percben is­mét Kiss eredményes. 2:0. A 41, percben Magyary góljával szépít a Perutz. A mezőny legjobbja Kiss, kívüle Halmai és Szabó játszott jól.”

A kerületi bajnokcsapatnak járó érem

A Haladás jobb gólarányának köszönhetően megszerezte negyedik kerületi bajnoki címét, és készülhetett a vidék bajnoka címért kiírt mérkőzés-sorozatra.

A bajnokság végeredménye

Cikksorozatunk második epizódja a Diósgyőri VTK elleni, meglehetősen fordulatos elődöntőről szól. Szó lesz többek között bírói hibákról, súlyos sérülésről, nézőtéri atrocitásról és arról is, hogy végül miért Győrben dőlt el a továbbjutás sorsa.

Források:

• Nemzeti Sport (arcanum)
• Dr. Kövér István: A Haladás című könyve
• magyarfutball.hu
• Szombathelyi Értéktár