A Magyar Labdarúgó Szövetség 2013-tól kezdve többféle módon korlátozza az NB2-ben pályára küldhető futballistákat. Nézzük részletesebben, milyen kritériumokat kell figyelembe venni a meccskeretek összeállításakor.

2013 előtt a másodosztályban bármilyen korú és állampolgárságú játékost lehetett szerepeltetni, csak azok számát limitálták (hol ötben, hol háromban), akik nem Uniós, illetve az EU-val külön egyezményt nem kötő országokból érkeztek. 2013 után ez többször is változott, most már kötelező fiatalokat, és ajánlott csak magyarokat nevezni a mérkőzésekre.

Fiatalszabály

A hatályos versenykiírás alapján a bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseikre legalább 2 fő 1999.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük. A labdarúgóknak végig a pályán kell lenniük, kivéve, ha a játékosokat kiállították, vagy az adott csapat a cserelehetőségét kimerítette, majd ezt követően fogyatkozik sérülés miatt 10 vagy 9 főre. A Haladás jelenlegi keretében ennek az Illés Akadémiáról érkező futballisták tökéletesen megfelelnek, tehát Füleki Márk, Balogh Ferenc, Bokor Bence, Nyári Patrik, Schuszter Roland, Szekér Ádám, Illés Bence, Kiss Bence, Doktorics Áron, Tóth Milán, Tóth-Gábor Kristóf és Szalay Szabolcs közül kettő futballistának mindig játszania kell. Eddig a legtöbbször Kiss és Nyári töltötte be ezt a szerepet.

Az MLSz célja ezzel az, hogy minél több fiatal jusson játéklehetőséghez az ifibajnokságnál nívósabb ligában. Ennek érdekében idén nyártól (ismét) bevezették a kettős igazolás intézményét, melynek értelmében az élvonalbeli klubok szezon közben is kölcsönadhatnak/visszahívhatnak ifjúkorú labdarúgókat a velük megállapodást kötött másodosztályú gárdának. Ilyen együttműködést kötött például a Fehérvár a Budaörssel, így léphetett pályára ellenünk az a Halmai Ádám, akit a Vidi szerződtetett és adott tovább. Hasonló  szabály már a kilencvenes évek elején is létezett egy darabig, így játszott Illés Béla egyszerre a Honvédban és az akkor másodosztályú Haliban. Most ilyen megállapodást nem kötött a Haladás.

Légiós-szabály

A versenykiírás a külföldi labdarúgókra most is csak az unión kívüliek limitálását fogalmazza meg, mint kötelezően betartandó szabályt: A bajnoki mérkőzéseken a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult azokat a labdarúgóit szerepeltetni, akik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, továbbá azon országok állampolgárait, amely országokkal az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, amely jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Unió polgáraival azonos, diszkrimináció mentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén. Azon országok labdarúgóiból, akik állampolgárságuk alapján kívül esnek a fenti bekezdésben meghatározott országok körén („egyéb országok”), mérkőzésenként legfeljebb 3 labdarúgó szerepeltethető egy időben.

Légiós-ajánlás

Mivel a labdarúgó szövetség direktben nem tilthatja meg külföldi játékosok szerepeltetését (azzal ugyanis diszkriminációt követne el), másképp ösztönzi a klubokat a magyar futballisták alkalmazására: a magyar állampolgársággal vagy felmenőkkel („futballmagyarok”, lentebb részletesen kifejtve) nem rendelkező labdarúgók szerepeltetése esetén jelentős támogatástól (rájuk eső marketingbevételek) esnek el. Ezért nem éri meg külföldieket szerepeltetni.

Ezt az ajánlást csak a Balmazújváros szegte meg, még 2015 tavaszán, amikor a bennmaradás érdekében lemondtak a juttatásról, és több horvát labdarúgót igazoltak (például azt az Ante Batarelot, aki később a Haladásnál is megfordult).

Felmerül a kérdés, hogy ki számít légiósnak és ki nem. A pontos választ az MLSz versenyszabályzata adja meg, melynek 4. §-a alapján Hazai labdarúgó az, aki az alábbiak közül legalább egy kritériumnak megfelel:

• 1) magyar állampolgár;
• 2) magyar felmenővel rendelkezik, és ezt közokirattal, vagy közjegyző által hitelesített teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja;
• 3) 21 éves kora alatt egy vagy több MLSZ tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy megszakításokkal igazolt játékos volt.

Magyar állampolgárság születéssel keletkezik (Alaptörvény G. cikk), továbbá honosítással megszerezhető (1993. évi LV. törvény). Utóbbira példa a brazíliai származású Leandro, vagy a szerbiai Bosnjak Predrag, aki 2013 óta magyar állampolgár.

A 2) pont azon labdarúgókra (az úgynevezett „futballmagyarokra”) vonatkozik, akik nem rendelkeznek magyar állampolgársággal, viszont bizonyíthatóan magyar származásúak. Ide tartoznak többek között a felvidéki futballisták, mert a szlovák jog 2010 óta tiltja a kettős állampolgárság intézményét, azaz ha valaki fel akarná venni a magyart, elveszítené a szlovákot. Amennyiben Kolcák Kristián ismét a Haladásba igazolna, bizonyítani kell a magyarságát, ugyanez áll Saláta Kornélra is. Ukrajnában még a szakértők sem tudják pontosan, hogy büntetendő-e a kettős állampolgárság, minket érintően Habovda rendelkezik magyar okmányokkal. Romániában ez nincs tilalmazva (Kovács Lórántnak például már a Haliba igazolása előtt volt magyar papírja is), az állampolgársági törvényben foglaltak szerint magyar állampolgárokká válhatnak, a román elvesztése nélkül.

A 3) rendelkezés Bamgboye Funsho esetében lett volna érdekes, ő ugyanis 1999. január 9-én született (most 20 éves), és 2016 decemberében (lassan három éve, 17 évesen) igazolt a Haladásba. Távozása miatt ez a Halit már nem érinti.

A versenyszabályzat alapján Külföldi labdarúgó az, aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg. Ilyen volt például a tavasszal nálunk szereplő Rui Pedro vagy Galin Ivanov. Az ő szerepeltetésük esetén vonná meg az MLSz a támogatást, ami súlyosan érintené a klub költségvetését.

Forrás: mlsz.hu, nemzetisport.hu, haladas.hu