85 évvel ezelőtt, 1936. július 5-én jutott fel története során először a legmagasabb osztályba a Szombathelyi Haladás labdarúgócsapata. Oldalunkon háromrészes cikksorozatban emlékezünk meg erről a jeles eseményről. Az utolsó rész a Szolnoki MÁV elleni döntőről szól.

Egyezkedés, bizakodás

A nyugati kerületi bajnoki cím megszerzése és a Diósgyőr elleni fordulatos és körülményes elődöntő után csapatunk, Szombathely városa és a MÁV drukkerei készülhettek az országos döntőre, ahol a győzelemért és a Nemzeti Bajnokság I. osztályába kerülésért egy másik vasutasklubot, a Szolnoki MÁV-ot kellett felülmúlni.

A szolnoki vasutasok együttese 1910-ben alakult meg, és a húszas évek közepére a középmagyarországi alosztály meghatározó együttesévé vált, több játékost adtak az amatőr- és a vasutasválogatottba. Az 1935/36-os KLASz-bajnokságban a 22 meccsükből 19 alkalommal nyertek, 1 döntetlen született és 2 vereséget szenvedtek el, de így is csak két egységgel előzték meg a Tokodi Üveggyári SC-t.

1929-es tablókép a szolnokiakról

A Szolnoki MÁV-ra az országos címért zajló sorozatban először egy negyeddöntő várt a szegedi KEAC csapata ellen, ezt a meccset 1:0-ra megnyerték a vasutasok. Az elődöntőben is otthon játszhattak, az addig veretlen Nagykanizsai Zrínyi TE-nek tíz gólt rámoltak be.

A finálé minél igazságosabb körülmények között történő lebonyolítása érdekében a szombathelyi és a szolnoki fél abban egyezett meg, hogy a döntőben két meccs lesz: egyiket Szolnokon, a másikat a Rohonci úton rendezik. Az MLSz egyesbírója, Berta Sándor a maga részéről engedélyezte ezt a sportszerű kezdeményezést, azonban kiderült, hogy „a szabályok szerint ezt engedélyezni nem lehet és az MLSz elnöksége, amikor az egyesbíró véleményt kért, szabályellenesnek minősítette.

Ezután az egyesbíró a szabályok alapján úgy döntött, hogy mivel a Szolnoki MÁV mindkét elődöntő mérkőzését otthon játszotta, a döntőt Szombathelyen kell megrendezni (közös rendezésben) július 5-én, vasárnap délután 4 órakor. A Szolnoki MÁV képviselője, Kunsági intéző ezt a határozatot megfellebbezte, sőt állítólag, ha a fellebbezésnek nem adnak helyt, a Szolnoki MÁV nem is áll ki a döntőre.” – írja a Sporthírlap július 1-i számában.

Egy szegedi sportrajongó „Vajjon meddig lesz még a Szolnoki MÁV pályaválasztó?” címmel külön levelet írt a Nemzeti Sportnak, melyben kifejezte felháborodását, hogy még a szolnokiaknak áll feljebb az egyesbíró egyébként korrekt döntése után.

A szolnoki klub részéről Csetneky Károly sportvezető nyilatkozott a Nemzeti Sportnak: „Mi nem akartunk kizárólagosan pályaválasztók lenni, csak azt szerettük volna, hogy sportszerűkörülmények között döntsük el a nagy kérdést. Elmegyünk Szombathelyre már csak azért is, mert az a véleményünk, hogy ha Szombathelyen nem tudjuk megverni a Szombathelyi MÁV-ot, akkor úgy sem volna keresnivalónk az NB-ben.”

Mindeközben a Haladásnál nagy reményekkel, és némiképp megdrágított jegyekkel várták a vasárnapi meccset: „A régi idők nagy futball-láza ta­pasztalható ismét Szombathelyen és környékén. A szurkolók szeme előtt ismét felcsillant a remény, hogy hosszú évek után újra a leg­jobb csapatokat láthatja mér­kőzni. Ez a vágy vasutas-szurkolóvá tett sok olyan szombathelyi sport­barátot is, aki eddig véletlenül sem ment ki a MÁV mérkőzéseire. A Szolnoki MÁV elleni sors­döntő mérkőzés iránti érdeklődés igen nagy s annak ellenére, hogy a helyárakat felemelték (no, nem veszélyesen), mintegy négyezer néző várható a mér­kőzésre. [Végül 4400 fizető néző látogatott ki.]

A MÁV játékosai kedden könnyebb mozgást végeztek a pályán S ma is csak könnyű edzés volt soron. A mait az eső is megzavar­ta s így igazán nem fáradtak el a fiúk. Halmai még mindig nincs rendben, s így vasárnap is Gazdag lesz a középfedezet. Szó van arról, hogy a szélső halfokat kicserélik, mert Molnár és Horváth már egészsé­gesnek látszik.” (Nemzeti Sport, 1936. július 3.)

Korabeli fotó Szombathelyről, villamos suhan a Fő téren (fortepan #196811)

Két nappal később, július 4-én egy helyi sportszakértő a felkészültség hiányáról panaszkodott, de dicsérte a csapat küzdeni tudását: „A MÁV, mármint a Szombathelyi MÁV az egész évben nem mutatott olyan formát, hogy túlságosan lehetne bízni a csapatban — fejtegette ma délután az egyik ismert szombathelyi sportember. Küzdeni tud a csapat, de a felkészültsége körül bizony bajok vannak.

Nagy hátrányt jelent az is, hogy Halmai kidőlt. Megfelelő helyettese pedig nincsen. Az elmúlt vasárnap Gazdag igyekezett helyét betölteni, most pedig, úgy hallom, Kiss áll a csapat tengelyébe. Mind a kettő jó csatár, de nem középfedezet. Szolnok felöl pedig nagyon ve­szélyes hírek érkeznek. A szolnoki csapatnak valóban jónak kell lennie, ha tíz góllal tudta legyőzni a kani­zsaiakat. Ennek ellenére a szombathelyiek nem mennek esély nélkül a küzdelem­be, mert a hazai környezet rengeteget jelent. Biztatásban pedig nem lesz hiány.”

A meccs végeredményére a két korabeli sportlap, a Nemzeti Sport és a Sporthírlap eltérő tippet adott. Előbbi szombathelyi sikert várt, elsősorban a hazai pálya előnye miatt: „A  döntőben a Szolnok győzelme volna várható, ha a mérkőzés nem Szombathelyen kerülne sorra. Tudjuk azonban, hogy milyen nagy előnyt jelent a hazai pálya és a hazai környezet s könnyen lehet, hogy ez az előny elég is lesz a szombathelyieknek a győzelemhez. A tippünk: 4:3 a Szombathelyi MÁV javára.”

Az esélylatolgatásnál a Sporthírlap is figyelembe vette a helyszínt, de szerintük „a szombathelyiek erősen tartalékosan állanak ki. Legjobb fedezetük, Halmai, még a Diósgyőri VTK elleni elődöntőn megsérült és helyére a csatársor főmozgatóját és gólzsákját, Gazdagot kellett visszavonni. A szolnokiak összeszokott csapattal mennek Szombathelyre, de náluk viszont csökkenti az esélyeket, hogy a védelmük meglehetősen gyenge. Jobb csatársoruk és főleg nagyszerű középfedezetük, Kelemen révén a Szolnoki MÁV nagyobb játékerőt képvisel és kérdéses, hogy a szolnoki rohamokat a meggyengült fedezetsor mögött dolgozó szombathelyi védelem mennyire tudja elhárítani. Mindent egybevetve, tippünk: 3:2 a Szolnoki MÁV javára.”

Időközben kiderült, hogy Gazdag Gyula is kihagyja a vasárnapi meccset. A szombathelyi csapat gólerős játékosa még a DVTK elleni győri mérkőzésen sérült meg egy ártatlan szituációban, de folytatni tudta a játékot, később azonban bedagadt a bokája, és röntgenezés után kiderült, hogy egy csontdarab levált. A játékos még a Szolonoki MÁV elleni meccs kezdése előtt is bizonygatta, hogy neki nem fáj, szeretne mindenképp játszani, de az orvos és az edző nem engedte.

A lelkes játék meghozta a gyümölcsét

Szombathely nagy izgalomban várja a mérkőzést. A pálya környéke tele autókkal, fogatokkal. A főzászló-rúdon a nemzeti színek mellett a hazai zöld-fehér és a szolnokiak kék-fehér színei lengenek. Orkánszerű szél fogadja a csapatokat. Szombathely részéről Boda, a vendégektől Bujáki megy választani. A hazaiaknak kedvez a szerencse és a szolnokiak erős nap és szél ellen játszanak.

Így állanak fel a kezdéshez a csapatok:

Szombathelyi MÁV: Baumann — Iván, Borsodi — Bujtor I., Kiss, Kopfer — Szabó, Nagy, Bujtor II., Paár, Boda.

Szolnoki MÁV: Bagi — Cselényi, Dracskó —- Menekó, Kelemen, Bujáki — Renner, Kolláth II., Csabai, Sárkány, Horváth.

Csabai indítja el a labdát, de azonnal a hazaiak veszik át az irányitást. A 3. percben Szabó kezelés miatt szabadrúgáshoz jut, Kiss kapja a bőrt, lyukat rúg, a labda Paárhoz kerül, aki elügyetlenkedi a nagy helyzetet. Az 5. percben fut az első szolnoki támadás. Horváth elmegy az eleső Iván mellett, de a 16-osról gyengén mellé gurít.

Rohonci út, a kapuban Baumann (a fotó 1940-ben készült, az Újpest ellen)

Csupa izgalom a nézőtér. A szolnoki szurkolók nagy hangerőt képviselnek, de Szombathelynek sincsen szégyellni valója. A 7. percben 18 méterről szabadrúgás. Kiss szúrja kapura a bőrt és Bagi csak bravúrral tudja szögletre menteni.

Szabó jól íveli be a labdát, Boda nagy lövést küld kapura és a biztos dugónak látszó lövést Bujáki a kapu­vonalról fejeli ki. A labda most Nagyhoz kerül, aki hirtelen lő és a még mindig a kapuban álló Bujáki és Bagi között becsúszik a lövés. 1:0-ra vezet Szombathely!

A 9. percben Szabó jó átadásából Nagy remekül lő a sarokra és Bagi csak bravúros vetődéssel üti ki a lab­dát. Újabb szombathelyi szöglet, ezt azonban Paár mellé lövi.

A 19. percben érik el a szolnokiak első szögletüket a balszárny szép támadása után, de máris újra Szombathely rohamoz. A 25. percben szabadulnak fel kissé a szolnokiak. Bujáki szabadrúgása a kapu elé száll, Baumann csak lábbal ment a csatárok elől. A 26. percben a változatosság kedvéért szombathelyi szöglet következik, de ez eredménytelen. Az iram lanyhul és a szombathelyi szurkolótábor elé­gedetlen, mert a csapat nem hasz­nálja ki a szelet és főleg a védekezésre ügyel.

Most 10 perces mezőnyjáték jön. A 37. percben szöglet után Kiss fölé emel. A 39. percben Csabai beletalpal Borsodiba, akit kivisznek, de hama­rosan visszatér. Most Szabó ügyes­kedik, de hiába teremt jó helyzetet, Paár nagyon fölé lő. A szolnokiak választámadása közben ér véget a félidő.

Szünetben a szombathelyieknél a vezetés elle­nére nyomott a hangulat. Érzik, hogy a széllel szemben több előnyt kellett volna szerezniük, mert most a szél a szolnokiakat fogja támogatni. Marth edző ki is adja az utasítást:— Fiuk, laposan kell játszani.

A szolnokiak nem tartják el­veszettnek a mérkőzést. Ahogy a szombathelyiek félnek a széltől, annyira bíznak a vendégek a szél támogatásában. Kerekes elnök mondja: — Jobbra játszani, mert a balszélsőnket már kiismerték.

Szolnok nagyon belefekszik a második félidőbe. Már a 3. percben szögletet érnek, de a berúgás nem hoz eredményt. Az 5. percben Dracskó tisztáz egy szombathelyi támadást, majd Kolláth veszélyes. Működésbe lépnek a szolnoki tölcsérek és a vendégcsapat egyre komolyabban támad. A 8. percben ismét szögletet érnék el a szol­nokiak. Horváth rúgja be a labdát. Sárkány fejesét azonban Baumann védi. Bujtor ront kétszer egymásután. A 15. percben Baumann rosszul fut ki, Csabai lövi a labdát, de a bőr lassan elgurul a kapu mellett. Meccslabda volt.

Hatalmas az iram. Szabó oldalhálót talál s a 20. percben eldől a meccs sorsa. Szabó balról áthozza a labdát a jobb­oldalra, visszavágja Nagynak, aki habozás nélkül a közben tiszta helyzetbe jutott Bodához játszik. A balszélső annyira üresen áll, hogy a ballábáról jobbra teszi át a labdát (balszélsó, aki nem tud ballal!) és nyugodtan a jobb felső sarokba lövi a szombathelyiek második gólját. 2:0!

Tombol a lelátó (1940)

Leírhatatlan az öröm, a nézősereg felállva tapsol és az az általános vé­lemény, hogy már megnyerték a meccset. Már viccelésre is van ked­vük a szombathelyieknek és ezt kia­bálják az ellenpárt felé: — Elúszott a bajnokság a Tiszán. Szabó majdnem újabb gólt szerez.

Szolnok nem adja meg magát és először Horváth veszélyes, majd a 30. p.-ben Renner jó akciót csinál, de beadásával a belsők nem tudnak mit kezdeni. Boda beadása kavaro­dást idéz elő a szolnoki kapu előtt, végre egy fault tisztáz. A 34. percben Baumann rövidre öklöz. Sárkány fejeli a labdát, de Baumann most már bravúrosan véd.

Az iram lany­hul, még mindig Szolnok van fölény­ben. A 38. percben Horváth jó hely­zetből mellé lő. Az utolsó öt percben nagyon látszik a meleg hatása, a já­tékosok már alig lézengenek a pályán. A 44. percben Boda ér el gólt, de a játékvezető Paár lesállása miatt nem adja meg.

Hasonló jelenetsorok játszódtak le 1936-ban és 2008-ban: a pályán ünnepel a csapat és a szurkolótábor

A meccs végét jelző bírói sípszó után a közönség ellepi a pályát és vállán viszi ki a szombathelyi játékosokat. Felemelőlátványt nyújt a pálya képe a sok örvendezővel! A két csapata felsorakozik és Berta Sándor az MLSz képviseletében kiosztja az érmeket.
Kerekes Géza, a szolnokiak elnöke gratulál a győztes ellenfélnek és háromszoros éljent vezényel, amit a szombathelyiek viszonoznak.

Nyilatkozatok:

Horváth Jenő, műhelyfőnök, a Szombathelyi MÁV üv. elnöke: Biztosan nyertünk. Technikai és taktikai fölényben voltunk ellenfelünk­kel szemben. Az NB-ben komoly szerepet akarunk játszani, természete­sen megfelelő erősítésekkel.

Marth József edző: Jobbak voltunk rászolgáltunk a győzelemre.

Detre Gyula szakosztályvezető: A csapat átérezte a mérkőzés fontos­ságát. A nyugati futballkultúra dia­dala volt ez a mérkőzés.

Makkay László választmányi tag: Lépésben győztünk, mert győznünk kellett.

Müller József, a Nyugati LASz főtitkára: Szolnoktól többet vártam, de azért igy is tetszett. Kis szerencsével ők is győzhettek volna.

Kerekes Géza, a Szolnoki MÁV elnöke: Szombathely jobb volt és nagyobb szívük volt küzdeni. Technikailag is felülmúltak bennünket.

Cselényi csapatkapitány: A jobbik csatársor döntötte el a mérkőzést.

Lelovich Jenő, a Sabaria volt edzője: A szombathelyiek megérdemelten nyertek. Ezzel a csapattal azonban bajosan játszhatnak komoly sze­repet az NB-ben.

Vass játékvezető: Fair játék, — könnyű dolgom volt. Szombathely rászolgált a győzelemre.

Folytassa, Haladás!

A Sporthírlap július 8-i számában már az immáron Haladás néven szereplő egyesület jövőbeli terveiről lehetett olvasni: „A vágyunk teljesedett. A Haladás elérte azt, amit elérhetett, ez a dicsőség azonban kötelez is. Szombathely futballbarátai elvárják, sőt megkövetelik a Haladás vezetőségétől, hogy olyan csapatot szervezzen meg, amely méltó Szombathely nevéhez. A szombathelyi futball egyik vezéralakja beszélt így előttünk vasárnap este a mérkőzés után s amit mondott, az híven fejezi ki az egész város hangulatát és véleményét.

A döntő is megihlette a Nemzeti Sport viccrovatának szerzőjét

Erősít-e a Haladás? (Mert „Ha­ladás” néven óhajt szerepelni a jö­vőben az Sz. MÁV Haladás.) Ez a kérdés izgatja most legjobban a szombathelyi szurkolókat. Mert bizony erősítésre szükség van. Nem is  csak egykét poszton, ha­nem legalább négy-ötön.

— Ezzel tisztában vagyunk mi is — jelentette ki Horváth Jenő műhelyfőnök, a klub lelkes elnöke — és mindent elkövetünk, hogy sikerüljön néhány jó játékost sze­reznünk. Ez azonban nem lesz könnyű feladat. A játékosok mind állást akarnak, mégpedig lehetőleg rögtön komoly állást, ilyenek pedig nem potyognak az égből. Azért majd csak lesz valahogy...
A klub vezetői mindenáron csa­kis helybeli, vagy környékbeli já­tékosokkal akarnak erősíteni. Ide­genből hozott játékosokról hallani sem akarnak.

Igen helyes és sportszerű ez a felfogás, s Szombathely futballja még ma is áll olyan magaslaton és rendelkezik annyi tehetséggel, hogy a legjobbakból összehozott csapat az NB-ben is megállja a helyét.”

A felkészülésre és a csapat megerősítésére másfél hónap állt rendelkezésre, első NB1-es mérkőzésünket augusztus 23-án vívtuk a Nemzeti FC ellen a Hungária körúton.

Források:

• Nemzeti Sport (arcanum)
• Sporthírlap (arcanum)
• 100 év története - A Szolnoki MÁV Sportegyesület jubileumi évkönyve
• Képes Sport
• fortepan.hu
• haladasfc.hu
• magyarfutball.hu